1235
Ellenőrzött
| 1235 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1235 |
| Ab urbe condita | 1988 |
| Bahái naptár | -609 – -608 |
| Berber naptár | 2185 |
| Bizánci naptár | 6743 – 6744 |
| Buddhista naptár | 1779 |
| Burmai naptár | 597 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1227 – 1228 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1290 – 1291 |
| Shaka Samvat | 1157 – 1158 |
| Holocén naptár | 11235 |
| Iráni naptár | 613 – 614 |
| Japán naptár | 1895 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3931–3932 |
| Kopt naptár | 951 – 952 |
| Koreai naptár | 3568 |
| Muszlim naptár | 632 – 633 |
| Örmény naptár | 684 ԹՎ ՈՁԴ |
| Szeleukida naptár | 1546–1547 |
| Thai szoláris naptár | 1778 |
| Zsidó naptár | 4995 – 4996 |
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
Évtizedek: 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek
Évek: 1230 – 1231 – 1232 – 1233 – 1234 – 1235 – 1236 – 1237 – 1238 – 1239 – 1240
Események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Határozott dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- május 26. – IX. Gergely szentté avatja Árpád-házi Erzsébetet, II. András magyar király lányát.[1]
- szeptember 21. – II. András király halála.[2] (Először a váradi székesegyházban temették el, a Temes vármegyei egresi ciszterci monostor azonban bizonyítani tudta a király végakaratát az ottani temetkezésre vonatkozóan, és a király földimaradványait átvitték Egresre, második felesége mellé. A II. Andrásnak végső nyughelyet adó egresi monostor is elenyészett a török hódoltság alatt.)[3]
- október 14. – Róbert esztergomi érsek megkoronázza IV. Bélát,[4] II. András fiát, aki rögtön hozzálát a feudális anarchia felszámolásához. (Megvakíttatja a lázadók vezérét, Apold fia Dénes korábbi nádort.)[5]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- az év eleje – II. András király elbocsátja környezetéből a lázadó Apold fia Dénest és híveit, akik II. Frigyesnek ajánlották fel a koronát. (Ezután megtámadja Frigyest és Bécsig nyomul előre. Frigyes kénytelen pénzen megváltani a békét.)[5]
- július – (VII.) Henrik német király apja II. Frigyes német-római császár ellen támad, de vereséget szenved és apja megfosztja a tróntól. (Börtönben hal meg 1242-ben.)
- az év folyamán –
- Négy domonkos szerzetes indul keletre az ázsiai magyarok felkutatására és megtérítésére. Közülük csak Julianus barát éri el Magna Hungariát.[6]
- Árpád-házi Szent Erzsébetet szentté avatja IX. Gergely pápa. (Ö lesz a korabeli Európa egyik legnagyobb hatású szentje.)
- I. Jóannész Axuchosz trapezunti császár trónra lépése. (1238-ig uralkodik.)
- Mátyás zágrábi prépost veszi át a királyi kancellária vezetését Csák Ugrin kalocsai érsektől.[7]
Születések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ramon Llull, filozófus
- VIII. Bonifác pápa (valószínű időpont) († 1303)
Halálozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- szeptember 21. – II. András magyar király (* 1177 körül)
- Szent Száva Szerbia védőszentje
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 337. o. ISBN 963 547 849 6
- ↑ Biczó Piroska: Az Árpád-házi királysírok. [Budapest]: Kossuth. 2016. 32–33. o. = A Magyar Történelem Rejtélyei, ISBN 978 963 09 8450 8
- ↑ Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006. ISBN 963-361-626-3
- 1 2 Magyar történelmi kronológia: Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Szerk. Gerencsér Ferenc. [Budapest]: Tárogató. 1998. 25. o. = Tárogató Könyvek, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris. 2006. 225. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 963 389 506 5
- ↑ Magyar katolikus lexikon II. (Bor–Éhe). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1996. 327. o. ISBN 963-361-626-3
