Csák Ugrin (kalocsai érsek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csák Ugrin
Csák Ugrin érsek szobra Kalocsán
Csák Ugrin érsek szobra Kalocsán
Életrajzi adatok
Születési név Csák Ugrin
Nemzetiség magyar magyar
Elhunyt 1241. április 11.
Muhi
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet katolikus
Tisztség

Hivatal királyi kancellár
Hivatali idő 12171219
Elődje Tamás fehérvári prépost
Utódja Kilit egri prépost

Hivatal kalocsai érsek
Hivatali idő 12191241. április 11.
Elődje Merániai Berthold
Utódja Benedek

Hivatal királyi kancellár
Hivatali idő 12301235
Elődje Albert aradi prépost
Utódja Mátyás zágrábi prépost
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csák Ugrin témájú médiaállományokat.

Csák Ugrin, Hugolin, Ugolin vagy Ugron († Muhi, 1241. április 11.) magyar katolikus főpap, királyi kancellár. Egyes feltételezések szerint rokonságban állt a királyi családdal.

Élete[szerkesztés]

Egyházi tevékenysége[szerkesztés]

A Csák nemzetség Szerém vármegyében birtokos újlaki ágából származott. Pap lett, s 1217 és 1219 között királyi kancellárként vett részt II. András magyar király szentföldi hadjáratában. 1219-től választott, 1219 és 1241. április 11. között tényleges kalocsai érsek. III. Honoriusz pápa Rómában püspökké szentelte 1219. június 11-én. Tevékeny része volt 1222-ben az Aranybulla, 1231-ben az esztergomi oklevél kiadásában. II. András Bosznia, és Ozora bánságát, valamint Pozsega várát bízta rá azzal a feltétellel, hogy felszámolja a bogumilok eretnekségét. E célból várakat építtetett Boszniában.

1229. január 20-án – javaslatára – IX. Gergely pápától megbízást kapott, hogy Bánmonostor székhellyel megszervezze a szerémi püspökséget, és megkezdte a kalocsai székesegyház átépítését. 1230 májusában döntőbíró volt Buzád nembeli István zágrábi megyés püspök és a templomos lovagok birtokperében; a püspök Vaska, a templomosok Rajeszka birtokosai lettek. 1234-ben Bácsban ispotályt és szegényházat építtetett. 1230 és 1235 között ismét királyi kancellár. IX. Gergely 1235-ben vizsgálatot bízott rá az országos adók ügyében.[1]

Hadvezér[szerkesztés]

A IX. Gergely pápa által 1241. március végére Rómába összehívott zsinatra igyekvő érseket más püspökökkel együtt a király – a tatárok közeledésének hírére – visszahívta. A tatárok március 12-én áttörtek az Orosz-kapun, legyőzték Tomaj nembeli Dénes nádor seregét, majd 3-4 nap múlva már a Pest alatti magyar tábort hergelték, „karnyújtásnyira” tőlük égették fel Vácot, és megfutamították az érseket, aki az összecsapásban megsebesült. Az érsek – aki a korabeli források szerint vitéz katona, rettenthetetlen harcos, de emellett nagyhatalmú és gőgös férfi volt – sértett önérzettel tért vissza a táborba, s azonnali csatát követelt; szava pedig követőkre talált. A IV. Béla vezette magyar sereg április 8-9-én érkezett a Sajóhoz, ahol a jobb partján elterülő Muhi pusztán hozzálátott egy erődített tábor létesítéséhez. Az összecsapásra április 11-én került sor, amely a magyar csapatok vereségével ért véget. A muhi csatában elesett Ugrin érsek is, számos más főpappal együtt.[2]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.
  2. Pintér János Zsolt: Tatárok és magyarok (1241-1242). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 118. évf., 3. sz. 672-683. p., 2005. szeptember


előző kancellár
Tamás fehérvári prépost
12091217

királyi kancellár

12171219

következő kancellár
Kilit egri prépost
12191224

előző érsek
Merániai Berthold
12061219

kalocsai érsek

12191241. április 11.

következő érsek
Benedek
12411253

előző kancellár
Albert aradi prépost
12291230

királyi kancellár

12301235

következő kancellár
Mátyás zágrábi prépost
12351238