Pozsega

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pozsega (Požega)
Pozega - Cathedral.jpg
Ávilai Szent Teréz-katedrális
Pozsega zászlaja
Pozsega zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Pozsega-Szlavónia
Rang város
Polgármester Zdravko Ronko
Népesség
Teljes népesség 28 201 fő (2001) +/-
Népsűrűség 210 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 311 m
Terület 133,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pozsega  (Horvátország)
Pozsega
Pozsega
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 25″, k. h. 17° 41′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 25″, k. h. 17° 41′ 07″
Pozsega weboldala

Pozsega (horvátul Požega, korábban Slavonska Požega, németül Poschega, latinul Posega) kisváros és község (járás) Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez 31 település tartozik: Pozsega város és még 30 falu.

A települések a következők: Alaginci, Alilovci, Bankovci, Ćosine Laze, Crkveni Vrhovci, Dervišaga, Donji Emovci, Drškovci, Emovački Lug, Golobrdci, Gornji Emovci, Gradski Vrhovci, Komušina, Krivaj, Kunovci, Laze Prnjavor, Marindvor, Mihaljevci, Nova Lipa, Novi Mihaljevci, Novi Štitnjak, Novo Selo, Pozsega, Ramanovci, Seoci, Stara Lipa, Šeovci, Škrabutnik, Štitnjak, Turnić, Ugarci, Vasine Laze és Vidovci.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Közép-Szlavóniában, a Pozsegai-völgy délnyugati részén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv pozar (= erdőtűz) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közelében a rómaiak Incerum nevű városa állott. Anonymus szerint Bulcsú, Botond és Lehel honfoglaló magyarjai Zágráb alól lovagoltak Pozsega vára alá és azt elfoglalták. A vidék szláv lakossága azonban még két századon át félig elvadulva élt az erdők közt, melyből időnként felgyújtott egy-egy darabot, hogy a letelepedésre és földművelésre így alkalmas területeket nyerjen. Szent László a pozsegai hercegséget unokaöccsének, Dávid hercegnek engedte át és 1093-ban megengedte neki, hogy Pozsega várát a tihanyi apátság rendelkezésére bocsássa. A mai várost 1150-ben Posaga néven említik először. A 13. században ispánsági székhely, majd a szlavón hercegek székhelye.

Egykori vára ekkor királyi vár volt, melyet 1387-ben Horváti Jánostól foglaltak vissza Zsigmond hívei. 1432 előtt Tamási Lászlóé, 1438-ban a királynéé, 1443-tól Albert adományaként a Tamásiaké. 1444-től Hédervári Lőrincé és utódaié. 1532-ben a török feldúlta és szandzsákszékhellyé tette. Várának felszíni nyoma nem maradt.

A 18. században az újjászervezett Pozsega vármegye székhelye, 1765-ben szabad királyi város lett. Gimnáziumát 1699-ben, nyomdáját 1862-ben alapították. 1910-ben 5899 lakosából 4119 horvát, 479 szerb, 446 magyar, 408 német és 295 cigány volt.

A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye székhelye volt.

2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 28 948 lakosa volt, ebből 25 828 horvát, 1513 szerb, a magyarok száma 28.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentlélek templom

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsega témájú médiaállományokat.