Kunovci
| Kunovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsega |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 82 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 43″, k. h. 17° 37′ 25″45.378611°N 17.623611°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 43″, k. h. 17° 37′ 25″45.378611°N 17.623611°E | |
 | |
Kunovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 7 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medencében, Ugarci és Marindvor között fekszik.
Története
[szerkesztés]A határában található „Praprad” nevű lelőhely őskori és ókori leletei az ember itteni korai jelenlétéről tanúskodnak. A települést a török uralom idejében horvát katolikusok lakták.[2] 1698-ban „Kunovczi” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 11, 1730-ban 12, 1760-ban 16 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kunovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kunovczy” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kunovczi” néven 18 házzal, 133 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 66, 1910-ben 117 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 88 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 66 | 85 | 74 | 102 | 115 | 117 | 139 | 124 | 129 | 117 | 129 | 114 | 82 | 79 | 90 | 88 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 359. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 13.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
