Dereza (Pakrác)
| Dereza | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34552 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Dereza falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 40, közúton 48 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában a Bijela bal oldali mellékvize, a Kravarina-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település területe már a történelem előtti időben lakott volt. Ennek a bizonyítéka az a rézből készített szekerce, melyet itt találtak és a zágrábi régészeti múzeumban őrzik. A lelet előkerülésének ideje és körülményei ismeretlenek.
A mai település első írásos említése 1698-ban „Dereza” alakban 8 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Derexa” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dereza” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dereza” néven összesen 50 házzal, 361 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 312, 1910-ben 562 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. 1991. december 16-án az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában a horvát hadsereg 76. önálló zászlóalja rövid tüzérségi előkészítés után hét órás harcban foglalta el az itteni szerb támaszpontot, 24-én pedig az egész települést visszafoglalta. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 13 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 312 | 316 | 342 | 411 | 485 | 562 | 561 | 660 | 428 | 310 | 294 | 237 | 163 | 128 | 15 | 13 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. [2021. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 130. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 17.)
Források
[szerkesztés]- Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)

