Migalóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Migalóc (Migalovci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállás falu
Irányítószám 34350
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség129 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Migalóc (Horvátország)
Migalóc
Migalóc
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 20′ 00″, k. h. 18° 00′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 20′ 00″, k. h. 18° 00′ 15″

Migalóc (horvátul: Migalovci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 25, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re délkeletre, a Bród-Nekcse út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban lakott volt. „Turska gradina” nevű lelőhelyén késő bronzkori település maradványai kerültek elő. A település a középkorban is létezett. 1422-ben „Mygalowez”, 1428-ban „Mygalocz”, 1450-ben „Mygalowch” alakban említik. 1422-ben még Csesznekhez, 1427-ben és 1428-ban Terbus kastélyhoz tartozott. Később leginkább a tomiczai uradalomhoz számították.[2] A 13-15. században a gróf milványi Cseszneky család, a 15. század derekától részben a Lévai, a Kórógyi, grabarjai Beriszló és a velikei Békeffy család rendelkezett a faluban nagyobb birtokokkal. Közelében feküdtek a török időkben elpusztult Alsó-, Felső- és Középcsesznek települések.

A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben 8 házzal szerepel. A középkori katolikus horvát lakosság török uralom idején is kitartott és csak a felszabadító harcok során halt ki. Helyükre 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. Az ekkor betelepült 17 szerb család nagy része hamarosan kihalt, vagy elköltözött. Egyedül a Raščević család leszármazottai éltek itt egészen a 19. század végéig.[3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Migalovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] A 18. és 19. század folyamán újabb szerb családok érkeztek a településre. 1702-ben 17, 1758-ban 27 ház állt a településen. [5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Migalovczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Migalovczi” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Migalovczi” néven 36 házzal, 269 ortodox vallású lakossal találjuk. [7] A 19. század végén és a 20. század elején húsz szlovák család települt be. Velük párhuzamosan néhány horvát és szerb család is érkezett. [8]

1857-ben 219, 1910-ben 380 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 53%-a szerb, 28%-a szlovák, 19%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 40%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 203 170 207 268 380 372 528 504 476 424 289 210 153 146 129

Nemzetiségi összetétele 1991-ben[szerkesztés]

Migalóc (Migalovci)
év 1991.
Horvát 88 (57,51%)
Szerb 61 (39,86%)
Jugoszláv 0
más vagy ismeretlen 4 (2,61%)
összesen 153

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]