Hrnjevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hrnjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállás falu
Irányítószám 34335
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség174 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hrnjevac (Horvátország)
Hrnjevac
Hrnjevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 49′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 49′ 45″

Hrnjevac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 16, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, Lukač és Venje között fekszik.

Története[szerkesztés]

Hrnjevac területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott volt. Határában a Krndija-hegység déli lejtőin fekvő „Brdo” és „Košarine” lelőhelyeken az i. e. 5300 és 4300 közötti Sopot-Bicske kultúra, az i. e. 4350 - 3950 közötti Balaton-Lasinja-kultúra és az i. e. 3960 és 3500 között virágzott Retz-Gajary kultúra településének nyomait, főként cseréptöredékeket találtak. A Brdo lelőhelyen a hely későbbi népességére utaló bronz és vaskori leletek is előkerültek.

Hrnjevac település már a középkorban is létezett. 1455-ben „Hernewchewcz”, majd 1464-ben „Hernyechewcz” néven köznemesi birtokként tűnik fel.[2][3] A közeli településekkel együtt 1537 körül került török fennhatóság alá. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a török uralom alatt maradt Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. 1698-ban „Hernye” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4]

1702-ben 8, 1740-ben 14 ház állt a településen.[5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Hernyevacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Hernyevacz” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ernyevácz” néven 16 házzal és 109 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A 19. század végén és a 20. század elején cseh, német és magyar családok érkeztek ide.

A településnek 1857-ben 69, 1910-ben 235 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a cseh, 21%-a szerb, 18%-a német, 17%-a horvát, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 174 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
69 74 85 85 170 235 261 222 238 278 242 206 208 207 188 174

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu közepén álló falazott harangláb.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]