Vetovo (Kutjevo)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vetovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállás falu
Irányítószám 34335
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség988 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vetovo (Horvátország)
Vetovo
Vetovo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 00″, k. h. 17° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 00″, k. h. 17° 47′ 30″

Vetovo falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 13, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától 7 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, a Križovac, vagy más néven Velika-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Vetovo területe már ősidők óta lakott volt. Ezt bizonyítják a határában található „Kozjak” nevű régészeti lelőhely korabronzkori leletei. A Vetovo és Lukač közötti erdőben a vaskori hallstatti kultúrához tartozó halomsírok találhatók.[2] A „Vetovačka livada” nevű lelőhelyen, a Papuk-hegység délkeleti lejtőin római település nyomaira, alapfalakra, sok építőanyagra és későrómai cseréptöredékekre bukkantak. Ezen kívül a település határában egy a 2. és 3. század fordulójáról származó sírkőlap is előkerült domborművén egy nő és egy férfi ábrázolásával. A Krndija-hegységen átvezető egyik utat a köznyelv ma is „rimski putnak”, azaz római útnak nevezi. Nagyon valószínű, hogy ez az út egykor Vetovón is áthaladt.

A település a középkorban és a török uralom idején is létezett. Valószínűleg a ciszterciek gotói uradalmához tartozott. Ennek emlékét őrizheti a falu keleti részén fekvő plébániaföld, melyet a nép a barátokról „fratrusának” nevez. 1660-ban,[3] majd 1693-ban is említik Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt középkori plébániatemplomát. A török uralom idején katolikus horvátok, pravoszláv szerbek és muzulmán hitre áttért horvátok is lakták.[4] A település 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Vehto” néven 13 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[5] A korabeli okiratok 1698-ban és 1702-ben is említenek itt egy lerombolt várat. A középkori források sem várról, sem régi templomról nem tudnak. A török adóösszeírások itt egy „Varos Vethi” nevű településről írnak, ahonnan észak felé út vezetett Raholca irányába. Stanko Andrić a középkori „Puzada” nevű birtokot teszi a mai Vetovo tágabb területére.[6] Csánki Dezső az 1250-ben említett középkori „Pazada” birtokot ugyancsak a mai Kaptol és Kutjevo közé, tehát a mai Vetovo környékére teszi.[7] Bizonyíték egyik állításra sincs. A vetovoi plébánia területén a szakemberek három várhelyről is tudnak. Az első Vetovo és Lukač között az egyszerűen csak „Gradacnak” nevezett helyen állt. A második a Vetovotól nyugatra fekvő „Ban gradac”, a harmadik pedig a Podgorjétől keletre található „Pogana gradina”.

A török kiűzése után a muzulmán lakosság Boszniába távozott, helyettük Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek érkeztek. A középkori templom romjain fakápolnát építettek. A katolikus hívek lelki gondozását a velikei ferences atyák látták el, de a kaptoli plébániához tartozott. A pravoszláv hívekhez a raholcai Szent Miklós monostor szerzetesei jártak. Vetovo 1729-ben a pleternicei uradalom része volt. 1760-ban 54 ház állt a településen.[8] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vethovo”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vettovo” néven szerepel.[9] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vettovo” néven 105 házzal, 806 katolikus, 188 ortodox és 7 zsidó vallású lakossal az oppidumok között találjuk.[10] Római katolikus plébániáját 1789-ben alapították, mely után nyomban felmerült egy új plébániatemplom építésének igénye. Az új templom 1829 és 1830 között épült fel.

A településnek 1857-ben 721, 1910-ben 876 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 78%-a horvát, 11%-a szerb, 7%-a magyar, 3%-a német és 1%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 988 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[11][12]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
721 692 691 753 802 876 918 984 955 1.017 1.056 983 953 1.035 1.191 988

Nevezetességei[szerkesztés]

Régi Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült, valószínűleg a középkori templom helyén. A sekrestyét 1866-ban a templom felújításával együtt építették. 1903-ban villám csapott a toronyba, mely súlyos károkat okozott. A templom állapota miatt a plébános már 1924-ben tervbe vette egy új templom építését. A hívek a költségek miatt megelégedtek volna a régi templom felújításával, de végül a plébános szava döntött és megkezdték a gyűjtést az új templomra. 1934-ben lebontották a régi templomot és a következő évben megkezdődött az új, immár a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelendő templom építése. Tapes plébános az új nevet azért szorgalmazta, mert szerette volna Szűz Mária tiszteletét a faluban elterjeszteni. A főoltárt a Szeplőtelen Fogantatás, a mellékoltárokat Szent Kozma és Damján vértanúk és a Kisjézusról nevezett Szent Teréz tiszteletére szentelték. Az 1935-ös év végére a templom már olyan készültségi állapotban volt, hogy december 8-án az akkori koadjutor érsek Alojzije Stepinac felszentelhette. A plébániához Vetovón kívül Podgorje, Lukač és Očvare települések katolikus hívei tartoznak.

Vetovón 1943-ig pravoszláv templom is állt, azt azonban a második világháború idején lerombolták. Az építőanyagot eladták és a nép széthordta.

Oktatás[szerkesztés]

Vetovón 1858-ban már folyt a tanítás a plébánia épületében. Az első iskolaépületre csaknem húsz évet kellett várni, 1877-ben nyitották meg. A telket a pozsegai főispán Ivan Vardian adományozta az iskola számára. 1905-ben új iskolát építettek a településen. Ma modern épületben a kutjevói Zdenko Turković elemi iskola területi iskolájaként működik.

Sport[szerkesztés]

A HNK Graševina Vetovo labdarúgóklubot 1955-ben még NK Sloboda Vetovo néven alapították. 1971-ben nevét NK Kamenre változtatták, mai nevét 2019-ben kapta. A megyei második ligában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  2. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)] (horvátul)
  3. Nikolić Péter a zágrábi püspök vikáriusa említi a templom romjait
  4. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  5. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  6. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku
  7. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  8. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  9. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 754. o.
  10. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  11. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  12. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]