Oblakovac
| Oblakovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34322 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 240 m |
| Terület | 3,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 35″, k. h. 17° 29′ 53″45.343000°N 17.498000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 35″, k. h. 17° 29′ 53″45.343000°N 17.498000°E | |
 | |
Oblakovac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban és közúton 14 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 8 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtői alatt, az Orljavica jobb oldali mellékvize az Oblakovac-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Oblakovac ősi település, bár a középkorból nem maradt fenn róla írásos adat. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd 1697 körül Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Oblakovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Oblakovacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Oblakovacz” néven 11 házzal és 98 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1857-ben 106, 1910-ben 151 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1970-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 87%-a szerb, 10%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben mindössze 5 állandó lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 106 | 113 | 131 | 131 | 134 | 151 | 127 | 157 | 138 | 132 | 111 | 89 | 72 | 60 | 5 | 5 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 471. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 11..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
