Bjelanovac
| Bjelanovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34551 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 226 m |
| Terület | 4,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′, k. h. 17° 11′Koordináták: é. sz. 45° 22′, k. h. 17° 11′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bjelanovac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 39, közúton 59 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában a Psunj-hegység területén fekszik. Nyugatról Kovačevac, északról Bukovčani, keletről Donji és Gornji Rogolji, délről Rađenovci és Bijela Stijena határolja.
Története[szerkesztés]
A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv vlach határőrök voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Biellenovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bielanovacz” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bielanovacz” néven összesen 42 házzal, 7 katolikus és 260 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]
A településnek 1857-ben 172, 1910-ben 214 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a szerb, 6%-a horvát anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 69%-a szerb, 17%-a jugoszláv, 10%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a települést csak a háború végén 1995-ben a Villám hadművelet során foglalták vissza a horvát erők. 2011-ben 12 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 172 | 156 | 161 | 165 | 194 | 214 | 209 | 210 | 144 | 138 | 144 | 101 | 77 | 58 | 33 | 12 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 57. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 159. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- A község rendezési terve[halott link] (horvátul)
