Kantrovci
| Kantrovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 380 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″45.454000°N 17.597000°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 14″, k. h. 17° 35′ 49″45.454000°N 17.597000°E | |
 | |
Kantrovci (1981-ig Kantarovci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 15, közúton 16 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Poljanska és Doljanci között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Josip Buturac szerint a település a középkorban a pozsegai káptalan éneklőkanonokjának (canonicus cantor) a birtoka volt, innen származik a neve is. Ekkor valószínűleg még katolikus horvát lakossága volt, de a török uralom idején a horvátokat Boszniából betelepült pravoszláv szerbek váltották fel. Megemlíti az 1545-ben készült török defter is.[2] 1698-ban „Kantarovczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1702-ben 9, 1705-ben 11, 1740-ben 8 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kantarovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kantarovczy” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kantarovczi” néven 24 házzal, 161 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 140, 1910-ben 215 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a szerb nemzetiségű volt. 2001-ben 34 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 140 | 120 | 145 | 186 | 176 | 215 | 190 | 221 | 125 | 136 | 145 | 130 | 120 | 110 | 11 | 34 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 287. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 30.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
