Kalinić
| Kalinić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 52′ 57″45.305556°N 17.882500°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 52′ 57″45.305556°N 17.882500°E | |
 | |
Kalinić (1991-ig Kalenić, régi magyar neve Felsőszvinna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 16, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re keletre, a Dilj-hegység északi völgyében, a Pozsegáról Diakóvárra menő főút mentén, Buk és Ruševo között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a középkorban Felső-Szvinnának nevezték. Szvinna neve először 1313-ban a pozsegai káptalan egyik oklevelében nemesi névben bukkan fel „nobilis de Zuynna” alakban. A középkoriban kisnemesek kezén lévő kisebb uradalom és plébánia központja volt. Szent György plébániáját és plébániatemplomát 1334-ben, 1335-ben és 1464-ben is említik. 1469-ben az Orbovai rokonság birtokai között találjuk „Felsewzwynna” falut.[2] Alsószvinna a mai Szvinnának, míg Felsőszvinna a Kalinićnak felel meg. A szvinnai birtok alsó és felső részre osztása minden bizonnyal birtokmegosztással függ össze. Alsó -, vagy Nagyszvinna elkülönül Felső-, vagy Kisszvinnától, mely a mai Kalinić helyén feküdt.[3]
Szvinna 1698-ban „Szvilno” néven összesen 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A 18. század-ban 3-8 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornja Szvilna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilna vel. Kalenich (Gornya)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilna Gorna” néven összesen 8 házzal, 61 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.
A településnek 1857-ben 46, 1910-ben 89 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 59 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 46 | 56 | 69 | 83 | 82 | 89 | 112 | 110 | 114 | 114 | 106 | 97 | 96 | 93 | 88 | 59 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 667. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. [halott link] (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
