Biškupci
| Biškupci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Velike |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34330 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 320 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 265 m |
| Terület | 0,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 17″, k. h. 17° 36′ 36″45.438000°N 17.610000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 17″, k. h. 17° 36′ 36″45.438000°N 17.610000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biškupci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 13 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Doljanci, Sztrazsemlye és Draga között, a Stražemanka-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A területén talált történelem előtti leletek tanúsága szerint itt már ősidők óta laktak emberek. Majur nevű régészeti lelőhelyén további ókori leletek kerültek elő. Josip Buturac szerint a település már a középkorban is létezett. Nevét onnan kapta, hogy egykor a pécsi püspökség birtoka volt.[2] Csánki nem említi. A térséget 1532-ben szállta meg a török. Az 1545-ös török defterben „Biskupac” néven szerepel. A horvát katolikus lakossága volt. 1698-ban „Biskupczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1705-ben 15 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Biskupczi” néven látható.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Biszkupczi” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Biszkupcze” néven 49 házzal és 286 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 278, 1910-ben 335 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 90%-a horvát, 6%-a cseh, 2%-a magyar, 1%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 354 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 278 | 306 | 290 | 305 | 329 | 335 | 373 | 388 | 385 | 424 | 424 | 433 | 367 | 344 | 359 | 354 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A daruvári Jankovich család a 18. században kastélyt építtetett a településen. Az építéshez nagyrészt a közeli Sztrazsemlye várának romjait használták fel. A kastélyt 1918-ban a helyi parasztok gyújtották fel.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a velikei Ivan Goran Kovačić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 60. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Velike község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- A Građevinar folyóirat 2005. évi 2. száma. (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
