Djedina Rijeka
| Djedina Rijeka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 99 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 17° 56′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 30″, k. h. 17° 56′ 55″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Djedina Rijeka falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 21, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység területén, a Pozsegát Diakovárral összekötő 38-as számú főút mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A „Krčavina” és „Močarnica” régészeti lelőhelyen talált paleolitikumi és mezolitikumi leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A „Meranac” nevű lelőhelyen történelen előtti település maradványait találták meg, de ókori és kora középkori régészeti lelőhely is található a területén.
Djedina Reka már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1312-ben „Dednareka” alakban történt. Az 1332 és 1335 között kelt pápai tizedjegyzék három alkalommal is említi „Dynnareke” papját. 1336-ban „Dedinareka”, 1454-ben „Dedynareka” néven említik. Plébániáját 1464-ben említik.[2] Lakói kisnemesi családok jobbágyai voltak. Ismert birtokosai 1312-ben Nicolas de Hanua, 1336-ban Aba Demeter, 1471-ben Dedinai István, akitől 1483-ban Márk nevű fia örökölte. Utolsó középkori birtokosai Dedinai Gergely és Grapszki Ferenc voltak. A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A falu az 1545-ös török defterben 23 portával szerepel. Lakói kezdetben katolikusok, majd muzulmán hitre tért horvátok voltak. A muzulmán lakosság a felszabadító harcok elől Boszniába távozott.[3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Dedina Reka” néven lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] 1700 körül a kihalt faluba öt család települt. A Dragičević és Radičvić családok Latinovacról, a Bilčanin család Bilácsról, a Berić és Tičić családok Rusevóról érkeztek. Melléjük később Boszniából és több környékbeli faluból érkezett horvát katolikusok települtek. 1730-ban 9, 1746-ban 15 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Didina Rieka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dedinareka” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dedinareka” néven 36 házzal, 287 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 192, 1910-ben 313 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 72%-a horvát, 27%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt. Közösségi háza van.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 192 | 203 | 183 | 258 | 286 | 313 | 312 | 334 | 318 | 327 | 332 | 272 | 209 | 165 | 165 | 129 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a cseglényi elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 290. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 129. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
