Venje
| Venje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34340 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 86 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 48″, k. h. 17° 50′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 48″, k. h. 17° 50′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Venje falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 17, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál, Hrnjevac és Mitrovac között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település már a középkorban is létezhetett, de ennek írásos nyoma nem maradt. A közeli településekkel együtt 1537 körül került török fennhatóság alá. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre tért horvátok lakták.[2] 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a muzulmán lakosság helyére a török uralom alatt maradt Boszniából katolikus horvátok települtek be. 1698-ban „Venye” néven 8 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3]
1730-ban 10, 1746-ben 6 ház állt a településen.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Venie”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Venye” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Venye” néven 16 házzal és 152 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század végén és a 20. század elején cseh családok érkeztek ide.
A településnek 1857-ben 156, 1910-ben 229 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a horvát, 12%-a cseh, 6%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 98 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 156 | 170 | 169 | 187 | 264 | 229 | 202 | 205 | 246 | 253 | 245 | 211 | 163 | 152 | 123 | 98 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu közepén álló kápolnája, mely Szent János apostol tiszteletére van szentelve.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 730. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
