Dobrovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobrovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállás falu
Irányítószám 34551
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség358 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület4,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobrovac (Horvátország)
Dobrovac
Dobrovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 30″, k. h. 17° 07′ 30″

Dobrovac (1880-ig Dobrovača) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 44, közúton 56 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra jobb partján fekszik. Keletről Lipik, északról Klisa, nyugatról Jagma, délről Subocka falvak határolják. A településen halad át a Lipiket és Pakrácot Kutenyával és Novszkával összekötő főút, valamint a Banova Jaruga-Pakrác-Daruvár vasútvonal. Vasútállomása van.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszak óta lakott volt. A Kutenya-Dobrovac gázfővezeték építése során három jeletős régészeti lelőhely került feltárásra a település határában. A legrégibb leletek a településtől nyugatra egy délkelet-északnyugati irányú, enyhén déli irányban, a Pakra völgye felé lejtő dombháton kerültek elő, melyet keletről és nyugatról vízfolyások szegélyeznek. Közülük a nyugatit Hajdukovacnak nevezik. A Kućište nevű dűlőben fekvő lelőhely később a Kućište I. nevet kapta. Az itt talált cseréptöredékeket a szakemberek a neolitikum, a vaskor és a középkor idejére keltezték. Ez azt jelenti, hogy ezekben az időszakokban itt emberi település volt. Tőle nem messze található a Kućište II. lelőhely bronzkori és vaskori leletekkel, melyek között főként cseréptöredékek találhatók. A lelőhelyet a keleti oldalon a Lipik-Novszka főút szeli át. Vaskori és középkori cseréptöredékeket találtak a nyugatról a Dobrovac, keletről a Hajdukovac-patak által határol Dabrovica nevű lelőhelyen is.

A mai település a 19. század első felében keletkezett a pakráci uradalom területén Dobrovača néven a Pakra mellékvize, a Dobrovac-patak partján. Akkori ura a Jankovich család német, magyar és cseh telepeseket hozatott ide az uradalom földjeinek megművelésére. A második katonia felmérés térképén még kolóniaként szerepel. A településnek 1869-ben 110, 1910-ben 402 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 39%-a német, 32%-a magyar, 16%-a cseh, 6%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 60%-a horvát, 28%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. október 12-én szállták meg a szerb erők. A horvátok házait, a templomot és az iskolát felgyújtották. Az Orkan-91 hadművelet keretében 1991. december 9-én foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben a településnek 358 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 110 179 385 395 402 397 402 331 329 322 496 624 663 446 358

Nevezetességei[szerkesztés]

Jézus szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját a második világháború után építették. 1991. szeptember 30-án a falut elfoglaló szerb csapatok súlyosan megrongálták, majd teljesen lerombolták. Ma egy fából ácsolt harangláb áll a helyén.

Kultúra[szerkesztés]

A helyi hagyományokat, népszokásokat a LIDO Dobrovac kulturális egyesület ápolja, mely az egyházi és állami ünnepeken szervez rendezvényeket a településen. Említésre méltó a farsang idején megrendezett „Dobrovačke maškare” nevű jelmezes felvonulás és Szent Iván napján megtartott „Ivanjski krijesovi” nevű tűzünnep, amikor nagy máglyákat gyújtanak és a fiatalok a tűzugrást gyakorolják. Nevezetes ünnepek még a Húsvét, a Karácsony és Szent Miklós ünnepe, melyek mindig nagyszámú közönséget vonzanak.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a lipiki elemi iskola négyosztályos alsótagozatos iskolája működik. Az iskolát 1975-ben építették. A délszláv háború idején 1991-ben a szerbek felgyújtották és tetőszerkezete megsemmisült. A háború után újjáépítették. Ma két tanteremben folyik az oktatás.

Sport[szerkesztés]

NK Dobrovac labdarúgóklubot 1976-ban alapították.

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Dobrovac önkéntes tűzoltóegyletet 1925-ben alapították. Ma 32 aktív tagot számlál.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]