Bilice (Pleterniceszentmiklós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bilice
Utcakép.
Utcakép.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség188 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bilice (Horvátország)
Bilice
Bilice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 15″, k. h. 17° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 15″, k. h. 17° 50′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bilice témájú médiaállományokat.

Bilice falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a Dilj-hegység nyugati lejtői alatt, a Gnojnica-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai Bilice területén a 13. században a „Greda” nevű tepelülés feküdt, melyet a 14. századtól Gnojnicának hívtak. Gnojnica első írásos említése 1337-ben „Gnoynicha” alakban történt. 1375-ben „Gnoynycha”, 1464-ben „Gnoynycza” néven említik a korabeli források. [2] Az 1545-ös török defter Gnojnicát náhije székhelyeként említi. [3] 1698-ban „Bilacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] A falu a 18. században a bučjei plébániához tartozott. 1730-ban az itteni Szent György templom volt a bučjei plébánia székhelye, mivel a plébániatemplom Zagrađén romokban állt. Gnojnica a 18. század végére elnéptelenedett. Az első katonai felmérés térképén már nem található. A Gnojnica nevet mára a patak neve őrizte meg.

A mai település csak a 19. század végén keletkezett a Dilj-hegység nyugati részén, a Gnojnica-patak jobb partján, a Belice-völgy bejáratánál. 1931-ig a mára már megszűnt, egykor több mai települést magában foglaló Odvorce településrésze volt. Lakosságát 1910-ben számlálták meg először önállóan, akkor 55 lakosa volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 188 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 55 54 84 135 152 160 143 159 179 196 188

(1910 és 1931 között településrészként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája valószínűleg kora középkori eredetű. Talán a 13. századi település temploma volt. A kérdést egy régészeti feltárás tisztázhatná. A 18. században átépítették. A kápolna egyhajós épület, keletre néző félköríves apszissal. Kis tornya a keleti homlokzat felett áll, piramis alakú toronysisak fedi. Berendezése szépen fel van újítva. Körülötte egykor temető volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]