Gotószentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gotószentgyörgy (Kula)
Josefsfeld Kula.JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállás falu
Irányítószám 34343
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség331 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gotószentgyörgy (Horvátország)
Gotószentgyörgy
Gotószentgyörgy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 00″, k. h. 17° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 00″, k. h. 17° 53′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gotószentgyörgy témájú médiaállományokat.

Gotószentgyörgy (horvátul: Kula, németül: Josefsfeld) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 18, közúton 22 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére menő 51-es főút mentén, Ferovac és Bektež között, a Kutjevanska-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu már a középkorban is létezett, 1312-ben már Szentgyörgy néven említik. Nevét Szent György vértanú tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. 1413-ban „Poss. Cothozenthgyurg”, illetve „Gothozenthgyurg” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Partasovczi, majd a Garai család birtoka volt.[2] A határában található „Gračine” régészeti lelőhely valószínűleg a középkori Gotószentgyörgy maradványait rejti. A török uralom idején a falut katolikus horvátok lakták.[3] 1698-ban „Szveti Gyorgy” néven öt portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban 16, 1746-ban 17 ház állt a településen.[5] A török időket követően középkori templomából valószínűleg csak a torony maradt meg, melyet őrtoronyként használhattak. Erről kezdte a horvát lakosság a falut is Kulának, azaz toronynak nevezni. A horvát lakosság 1764 körül Bektežre költözött, így a falu csaknem kiürült. Néhány évvel később németek települtek ide, akik a falut II. József császár után „Josefsfeldnek” nevezték el, bár a hétköznapi használatban a Kula is megmaradt.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kula”néven található, de nevét láthatóan később írták a térképre. Az eredeti felirat „Mayerhof” volt. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kula” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kula” néven 59 házzal és 399 katolikus vallású lakossal találjuk. [7]

A településnek 1857-ben 396, 1910-ben 646 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a német, 10%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után, 1918-ban az új Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a német lakosságot elüldözték, helyükre a háború után szerbek költöztek. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 4%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a szerbeknek is menekülniük kellett. Helyükre a Szerémségből, főként Hrtkovciból települtek be horvátok, így ma a falu lakossága már többségében horvát nemzetiségű. A településnek 2011-ben 331 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
396 434 521 514 572 646 606 662 531 474 477 429 422 395 404 331

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter tiszteletére szentelt római katolikus templomának építése 1999-ben kezdődött. Alapkövét 1998-ban máriabesztercei látogatásokor áldotta meg II. János Pál pápa. 2016-ban még folytak a templom befejező munkálatai.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]