Ožegovci
| Ožegovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34553 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 19 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 335 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 23″, k. h. 17° 22′ 59″45.473000°N 17.383000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 23″, k. h. 17° 22′ 59″45.473000°N 17.383000°E | |
 | |
Ožegovci (1880-ig Ožegovac) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 27, közúton 33 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pakrácról Pozsegára menő főúttól északra, az Ožegovacka-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település török uralom idején keletkezett, amikor Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepültek be ide. Első írásos említése 1698-ban „Ozegovacz” alakban 9 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Oxegovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Osegovacz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Osegovacz” néven összesen 39 házzal és 318 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 258, 1910-ben 423 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a szerb, 17%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 123. pozsegai, 127. verőcei és 136. szalatnai dandárjának alakulatai az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 24-én foglalták vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. Véglegesen 1995 májusában a Villám hadművelettel került horvát kézre. 2011-ben 34 állandó lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 258 | 244 | 212 | 242 | 314 | 423 | 403 | 504 | 368 | 383 | 390 | 311 | 224 | 179 | 37 | 34 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive. "Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine". Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 17.(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 484. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. április 25.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
