Alilovci
| Alilovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsegaszentpéter |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34334 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 318 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 57″, k. h. 17° 42′ 21″45.399044°N 17.705797°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 57″, k. h. 17° 42′ 21″45.399044°N 17.705797°E | |
 | |
Alilovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától 8 km-re északra, községközpontjától 5 km-re délre, a Pozsegai-medencében, Pozsega és Pozsegaszentpéter között a Topinac-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint Alilovci területe a történelem előtti időkben és a középkorban is lakott volt. Pozsegaszentpéter község régészeti lelőhelyei közül is kiemelkedik a „Krivalje” nevű lelőhely, mely a falu déli bejárata és temetője előtt az út nyugati oldalán emelkedő alacsony, hosszúkás magaslaton található. Ezen a mintegy 500 méter hosszú és 200 méter széles lelőhelyen 2004-ben a Velike-Pozsega gyorsforgalmi út építését megelőzően végzett feltárás során sok történelem előtti (Sopot-kultúra), illetve középkori településre utaló cseréptöredék került elő. A „Lipje” nevű lelőhelyen[2] 2007-ben végeztek feltárásokat. Itt szántás során egész cserépedényeket fordított ki az eke. Az itt feltárt, félig a földbe ásott lakóépületeket a középső bronzkori Belegiš-kultúrához és az álzsinegdíszes Litze-kerámia kultúrájához tartozónak határozták meg. A bronzkori település jelentőségét húzza alá a térség egyik legrégibb borostyánkőből készített ékszere és egy ugyancsak borostyánból készített kenyér formájú idol.
A török kortól a 19. század elejéig két település állt ezen a helyen Alilovci és Galešić. Mindkét név családi névből származik. Alilovci a muzulmán Halilović család nevéből, míg a Galešić név valószínűleg a Galović névből való. A török uralom idején muzulmán horvát lakossága volt. A muzulmánok a török kiűzése idején 1687 körül Boszniába távoztak.[3] 1698-ban „Halilovczi” néven 8 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában, míg „Galisech” lakatlan település volt. [4] 1730-ban 3, 1760-ban 9 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Halilovczi”, illetve „Gallesics” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Allilovczy”, illetve „Gallessich” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Allilovczi” néven 24 házzal, 201 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 192, 1910-ben 299 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a horvát, 10%-a cseh, 5%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 410 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 192 | 197 | 194 | 226 | 269 | 299 | 314 | 358 | 355 | 359 | 358 | 416 | 463 | 454 | 470 | 410 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a Kaptolból Pozsegára vezető út közelében egy kis ligetben található. A kápolnát 1925-ben építették és 1981-ben bővítették. A kápolnát Stjepan Topolčić akkori kaptoli plébános engedélyével egy pozsegai bőrműves Rudolf Sablek kezdte építeni teljesítve ezzel az első világháború idején tett fogadalmát. Az alilovci hívek önzetlenül segítették az építést, mely 1926-ra már be is fejeződött és felszentelhették az új épületet. Mivel az épület távol állt a falutól az idők folyamán többször is kifosztották, de sohasem sérült meg súlyosan. Megmaradtak a kápolna előtti gesztenyefák is a forrással, melyből sok vándor és helybeli pásztor oltotta szomját. A kápolna azóta is a környékbeliek kedvelt zarándokhelye.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7118.
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 23..
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 6. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 23. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 23..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A község kulturális nevezetességei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. [halott link] (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Blog.dnevnik.hr: 90 godina kapele u Alilovcima. (horvátul)
