Subocka
| Subocka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Lipik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33541 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 13 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 15,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 53″, k. h. 17° 06′ 00″45.398000°N 17.100000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 53″, k. h. 17° 06′ 00″45.398000°N 17.100000°E | |
 | |
Subocka (1948 és 1981 között Donja és Gornja Subocka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 43, közúton 58 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra és a Subocka-patakok közötti magaslatokon fekszik. Házai szétszórtan helyezkednek el a jobbára erdővel borított, hegyes területen. Keletről Donji Čaglić, északról Jagma és Dobrovac, délről Livađani falvak határolják.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Subockát pravoszláv vallású vlach határőrökkel telepítették be, akik később szerbeknek vallották magukat. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Wall. Subotska” néven találjuk. A 18. században a Subocka-patak alsó folyása mellé horvátok is települtek, akik külön falut alkottak. A két település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szuboczka (Wallachisch)” és „Szuboczka (Kroatisch)” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Suboczka (Walach.)”, illetve „Suboczka (Croat.)” néven összesen 201 házzal, 1008 lakossal találjuk. [3]
A katonai határőrvidék lakossága a katonai szolgálat fejében kiváltságokat élvezett a közeli, de nem a határőrvidékhez tartozó falvak lakosságával szemben, akik ugyancsak ilyen kiváltságokat igényeltek. Az elégedetlenség 1741-ben az ún. „Kisvlach felkelésben” (Malovlaška buna) vált tettlegessé. A felkelés fő ereje a szerbség volt, melyet pópáik vezettek. A legnagyobb felkelőcsoport Subockán gyűlt össze. Az elégedetlenséget végül 1743-ban a katonaság fojtotta el. A vezetőket kivégezték és fejeiket Pakrác falaira tűzték ki. Subockának már a 18. század végén volt temploma, mely az első katonai felmérés térképén jól látható. Ez valószínűleg egy pravoszláv fatemplom volt, mely az idők során tönkrement. 1891-ben új, falazott templomot építettek helyette.
A településnek 1857-ben 410, 1910-ben 724 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. Az Orkan-91 hadművelet keretében 1991. december 9-én foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 12 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 410 | 326 | 424 | 563 | 645 | 724 | 706 | 709 | 683 | 660 | 629 | 502 | 402 | 351 | 35 | 12 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Gábriel főangyal tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát 1891-ben építették valószínűleg a régi fatemplom helyén. 1991-ben a délszláv háború idején a falut visszafoglaló horvát erők felgyújtották. A parókiához Jagma, Korita, Livađani, Kričke, Bair, Popovac és Brezovac falvak szerb lakossága tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 663. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 162. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 17.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A város turisztikai központjának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2024. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
