Kamenska
| Kamenska | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Terület | 0,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 39″, k. h. 17° 28′ 46″45.444167°N 17.479444°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 39″, k. h. 17° 28′ 46″45.444167°N 17.479444°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamenska témájú médiaállományokat. | |
Kamenska (1857-től 1900-ig és 1953-tól 1981-ig Kamensko) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 20, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk és a Psunj-hegység határán, a Pakrácot Pozsegával összekötő 38-es számú főút és a Szalatnokról Pozsegára menő 68-as számú főút kereszteződésében, az Orljava és a Brzaja-patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 18. század végén keletkezett a pakráci uradalom területén a Pozsegáról Pakrácra, illetve Szalatnokra menő utak elágazásánál. Az első katonai felmérés térképén még nem található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kamenszko” néven allódiumként szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kamenszko” néven a praediumok között találjuk.[3] Kisebb major volt itt vendéglővel és bolt is működött az átutazók számára. Később útmenti őrállomást és erdészházat építettek ide. 1857-ben 19, 1910-ben 78 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a horvát, 13%-a cseh, 12%-a szerb, 12%-a szlovén, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 26-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 19 | 46 | 62 | 106 | 46 | 78 | 23 | 35 | 18 | 33 | 76 | 65 | 47 | 40 | 1 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu határában második világháborús partizánemlékmű állt, melyet 1957 és 1968 között építettek „Szlavónia népének forradalmi győzelme” emlékére. A forradalmi lángot ábrázoló szobor rozsdamentes acélból készült, Vojin Bakić szerb nemzetiségű horvát szobrászművész alkotása volt. 1968. november 9-én személyesen avatta fel Josip Broz Tito jugoszláv elnök. Az emlékművet a délszláv háború idején 1992 februárjában a falut visszafoglaló horvát katonák felrobbantották.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 286. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Archiválva 2020. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
