Kamenska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kamenska
Vojin Bakić, Spomenik pobjedi revolucije naroda Slavonije, Kamenska.JPG
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállás falu
Irányítószám 34320
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Terület0,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kamenska (Horvátország)
Kamenska
Kamenska
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 40″, k. h. 17° 28′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 40″, k. h. 17° 28′ 50″

Kamenska (1857-től 1900-ig és 1953-tól 1981-ig Kamensko) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 20, közúton 23 km-re, községközpontjától légvonalban 15, közúton 17 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Papuk és a Psunj-hegység határán, a Pakrácot Pozsegával összekötő 38-es számú főút és a Szalatnokról Pozsegára menő 68-as számú főút kereszteződésében, az Orljava és a Brzaja-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén keletkezett a pakráci uradalom területén a Pozsegáról Pakrácra, illetve Szalatnokra menő utak elágazásánál. Az első katonai felmérés térképén még nem található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kamenszko” néven allódiumként szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kamenszko” néven a praediumok között találjuk.[3] Kisebb major volt itt vendéglővel és bolt is működött az átutazók számára. Később útmenti őrállomást és erdészházat építettek ide. 1857-ben 19, 1910-ben 78 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a horvát, 13%-a cseh, 12%-a szerb, 12%-a szlovén, 9%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 26-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
19 46 62 106 46 78 23 35 18 33 76 65 47 40 1 0

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu határában második világháborús partizánemlékmű állt, melyet 1957 és 1968 között építettek „Szlavónia népének forradalmi győzelme” emlékére. A forradalmi lángot ábrázoló szobor rozsdamentes acélból készült, Vojin Bakić szerb nemzetiségű horvát szobrászművész alkotása volt. 1968. november 9-én személyesen avatta fel Josip Broz Tito jugoszláv elnök. Az emlékművet a délszláv háború idején 1992. februárjában a falut visszafoglaló horvát katonák felrobbantották.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]