Vranić (Bresztovác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vranić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállásfalu
Irányítószám34320
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület3,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 26″, k. h. 17° 30′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 26″, k. h. 17° 30′ 29″
SablonWikidataSegítség

Vranić falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 16, közúton 22 km-re, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Gradina-hegység déli lejtőin, a Pakrácról Pozsegára menő főúttól keletre, az Orljava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A határában található ókori lelőhely tanúsága szerint itt már ősidők óta éltek emberek. A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv vlachok települtek ide. 1698-ban már „Vranich” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vranics” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vranich” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vranich” néven 10 házzal és 91 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 93, 1910-ben 83 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 2001-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
93 79 64 71 95 83 80 89 64 75 52 30 28 23 0 0

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]