Vranić (Bresztovác)
| Vranić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Terület | 3,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 26″, k. h. 17° 30′ 29″45.424000°N 17.508000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 26″, k. h. 17° 30′ 29″45.424000°N 17.508000°E | |
 | |
Vranić falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától légvonalban 16, közúton 22 km-re, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Gradina-hegység déli lejtőin, a Pakrácról Pozsegára menő főúttól keletre, az Orljava bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A határában található ókori lelőhely tanúsága szerint itt már ősidők óta éltek emberek. A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv vlachok települtek ide. 1698-ban már „Vranich” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Vranics” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vranich” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vranich” néven 10 házzal és 91 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 93, 1910-ben 83 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 2001-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 93 | 79 | 64 | 71 | 95 | 83 | 80 | 89 | 64 | 75 | 52 | 30 | 28 | 23 | 0 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 4..
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 745. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 4..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
