Szapnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szapnó (Sapna)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállás falu
Irányítószám 34350
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség77 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szapnó (Horvátország)
Szapnó
Szapnó
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 50″, k. h. 18° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 50″, k. h. 18° 05′ 40″

Szapnó (horvátul: Sapna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 27, közúton 39 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északkeletre, a Krndija-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. Határában a neolitikum kezdeti időszakában virágzott Starčevo-kultúra leleteit találták meg, de ókori lelőhely is található a területén. Szapnó már a középkorban is létezett. 1435-ben „Poss. Sapno” alakban 7 mardurinalis telekkel említik.[2] A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A török uralom idején a településre pravoszláv szerbek vándoroltak be. [3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Szapna” néven lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] 1702-ben 12, 1740-ben 19 ház állt a településen. [5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szapna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szapna” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sapina” néven 21 házzal, 195 ortodox vallású lakossal találjuk. [7]

1857-ben 191, 1910-ben 302 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a szerb, 6%-a horvát, 3%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 6%-a jugoszláv, 4%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 77 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
191 213 176 198 261 302 322 354 237 255 241 220 180 139 90 77

Nevezetességei[szerkesztés]

Pravoszláv haranglába.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]