Doboka (Cseglény)
| Doboka (Duboka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 235 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 17″, k. h. 17° 58′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 17″, k. h. 17° 58′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Doboka (horvátul: Duboka) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 24, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medence szélén, a Krndija-hegység déli lejtőin, a Cseglényről Nekcsére menő úttól keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben lakott volt. A falu neve még 1250-ben pataknévként bukkan fel először abban az oklevélben, melyben IV. Béla király a Sudan nembeli Ábrahám fiának, Joanca comesnek kérésére megerősíti őt és örököseit a Pozsega megyei „Welica”, „Cheglyn”, „Bucola” és „Bedech” nevű földek birtokában. Az okiratban a patak neve „venit ad alios duos rivulos, qui dicuntur Dobouca et Chuynna” szövegösszefüggésben található. [2] [3] A Doboka név úgy tűnik, hogy előbb volt pataknév és onnan tevődött át a településre. A települést 1413-ban említik először „Felseudoboka” és „Alsodoboka” néven. 1499-ben „Felsewdoboka” és „Alsodoboka” alakban találjuk. A gradistyei uradalomhoz tartozott. [4] A középkorban többnyire a Szécsi család birtoka volt. A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Ebben az időszakban Boszniából pravoszláv szerb családok települtek ide. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
1698-ban 9 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [5] 1690-ben 5, 1702-ben 15, 1773-ban 13 ház állt a településen. [6]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Duboka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Duboka” néven szerepel. [7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Duboka” néven 28 házzal, 171 ortodox vallású lakossal találjuk. [8]
1857-ben 206, 1910-ben 362 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 64 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[9][10] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 206 | 226 | 195 | 272 | 305 | 362 | 318 | 395 | 249 | 254 | 260 | 230 | 177 | 130 | 72 | 64 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Pravoszláv haranglába.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet.
- ↑ Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 287. oldal.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 156. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet
- Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
