Klisa (Lipik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klisa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállás falu
Irányítószám 34550
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség73 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület5,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klisa (Horvátország)
Klisa
Klisa
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 15″, k. h. 17° 09′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 15″, k. h. 17° 09′ 15″

Klisa (1910 és 1981 között Klisa Pakračka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 42, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Keletről Lipik, északról Prekopakra, nyugatról Kukunjevac, délről Dobrovac falvak határolják.

Története[szerkesztés]

A falu területe valószínűleg már a középkorban lakott volt, Fejérkő várának uradalmához tartozott. Általánosan elfogadott vélemény szerint a középkori Lipik a mai Klisa területén feküdt. A falu nevét is az egyházat jelentő latin „ecclesia” főnévből származtatják. A középkori települést 1543-ban a török hódítás pusztította el.

A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv szerbek voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Klisa” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klisza” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klisza” néven összesen 24 házzal, 180 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

A 19. században a pakráci uradalom akkori ura a Jankovich család magyar és német telepeseket hozatott ide az uradalom földjeinek megművelésére. A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 269 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 50%-a magyar, 40%-a szerb, 5%-a német, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 59%-a szerb, 30%-a horvát, 3%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. novemberében és decemberében súlyos csaták folytak itt a Lipik és Pakrác felszabadítására irányuló harcokban. Lipiket december 6-án szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 73 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
116 191 196 220 269 269 259 292 246 230 213 206 160 139 57 73

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]