Ugrás a tartalomhoz

Klisa (Lipik)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klisa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállásfalu
Irányítószám34550
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség81 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület5,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 09′ 14″45.436000°N 17.154000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 10″, k. h. 17° 09′ 14″45.436000°N 17.154000°E
Térkép

Klisa (1910 és 1981 között Klisa Pakračka) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Pozsegától légvonalban 42, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Keletről Lipik, északról Prekopakra, nyugatról Kukunjevac, délről Dobrovac falvak határolják.

A falu területe valószínűleg már a középkorban lakott volt, Fejérkő várának uradalmához tartozott. Általánosan elfogadott vélemény szerint a középkori Lipik a mai Klisa területén feküdt. A falu nevét is az egyházat jelentő latin „ecclesia” főnévből származtatják. A középkori települést 1543-ban a török hódítás pusztította el.

A térség a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Első lakói pravoszláv szerbek voltak. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Klisa” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klisza” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klisza” néven összesen 24 házzal, 180 ortodox vallású lakossal találjuk. [3]

A 19. században a pakráci uradalom akkori ura a Jankovich család magyar és német telepeseket hozatott ide az uradalom földjeinek megművelésére. A településnek 1857-ben 116, 1910-ben 269 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 50%-a magyar, 40%-a szerb, 5%-a német, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 59%-a szerb, 30%-a horvát, 3%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. novemberében és decemberében súlyos csaták folytak itt a Lipik és Pakrác felszabadítására irányuló harcokban. Lipiket december 6-án szabadították fel a horvát erők. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 73 lakosa volt.

Lakosság változása[4][5]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
1161911962202692692592922462302132061601395773
  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 325. o.
  3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 18..

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]