Kujnik (Bresztovác)
| Kujnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Terület | 5,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 24′ 01″, k. h. 17° 30′ 13″45.400278°N 17.503611°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 01″, k. h. 17° 30′ 13″45.400278°N 17.503611°E | |
 | |
Kujnik (1910 és 1981 között Kujnik Požeški) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 15, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Pakrácról Pozsegára menő főút mentén, Orjava és Pasikovci között, az Orljava jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település feltehetően már a középkorban is létezett. 1422-ben a közeli Orjava várának tartozékai között említenek egy „Kohniak” nevű települést, mely a mai Kujnikkal lehet azonos.[2]
A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Kunyk” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kuinik” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kujnik” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kujnik” néven 23 házzal és 192 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 155, 1910-ben 199 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakosságának 92%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 22 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 155 | 156 | 153 | 175 | 164 | 199 | 201 | 192 | 131 | 134 | 133 | 118 | 95 | 83 | 21 | 22 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 358. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
Források
[szerkesztés]- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. [halott link] (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
