Poreč (Kutjevo)
| Poreč | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Kutjevo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34343 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 72 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 04″, k. h. 17° 55′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 04″, k. h. 17° 55′ 41″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Poreč falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 20, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délkeletre, a Pozsegai-medencében, Kula és Nova Lipovica között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település már a középkorban is létezett. 1413-ban „Porechia” néven a gradistyei kastély uradalmának részeként említik.[2] A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták, akik a török kiűzésével Boszniába menekültek.[3] 1698-ban „Porich” néven kihalt faluként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1697 után Boszniából érkezett négy pravoszláv szerb család telepedett le itt, de az 1770-es évekre közülük csak egy maradt. 1740-ben 10, 1758-ban 16 ház állt a településen.[3] A falu csaknem kiürült, majd néhány évvel később II. József császár idejében németek települtek ide, akik a lakosság döntő többségét alkották.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Porecse” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Porecse” néven 36 házzal, 240 katolikus és 6 zsidó vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 238, 1910-ben 452 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a német, 2-2%-a horvát és szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború során 1944-ben a német lakosságot elüldözték. Helyükre a háború után főként szerbek érkeztek. 1991-ben lakosságának 91%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 119 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 238 | 227 | 283 | 306 | 383 | 452 | 464 | 464 | 320 | 353 | 367 | 350 | 304 | 250 | 176 | 119 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.]
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 524. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Kutjevo turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Kutjevo kulturális emlékei Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
