Brusnik (Pakrác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brusnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállás falu
Irányítószám 34550
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség19 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság342 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brusnik (Horvátország)
Brusnik
Brusnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 17° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 17° 15′ 15″

Brusnik falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 35, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 9 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Psunj-hegység nyugati részén, a Brusnica-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe már a római korban is lakott volt. Ennek bizonyítéka az 1913. áprilisában Stojan Dreković földjén talált, sárga homokkőből faragott, díszes, pártázatos sírkőlap, melyet ma a zágrábi régészeti múzeum őriz. A sírkövet felirata szerint a IV. Flavius Antoninianus legio katonájának, Aurelius Nasonisnak és családtagjainak állították. A legio Marcus Antonius és Septimus Severus császárok idejében állomásozott ezen a területen, tehát a 2. és 3. század fordulójáról származik. Lelőhelyét Sokač-Štimac régész a ma Selištének nevezett hellyel azonosította. A lelőhely környékén a bozóttal benőtt domboldalakon sok kötöredéket találtak. Közülük a legjelentősebb egy ugynacsak sárga homokkőből faragott oszloptalapzat, mely mellett sok faragott kőtöredéket is találtak. A leletekből a szakemberek arra következtettek, hogy itt egykor egy római villagazdaság épületei álltak.

A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide pravoszláv vlachok települtek lehet, hogy már a korábban is létezett szomszédos településekről. Nevét puszta személynévből, első lakójáról kaphatta. 1698-ban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában a szomszédos Kusonje faluban említenek egy Radovan Brusnik nevű lakost.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Brusnik” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brusznik” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brusznik” néven összesen 48 házzal, 292 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 362 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 127. dandárjának alakulatai 1991. december 24. és 29. között foglalták vissza a falut a szerbektől. A hadművelet során a Brusnik környéki harcokban 12 horvát katona esett el. Később derült ki, hogy fogságba estek, majd valamennyiüket megkínozták és kivégezték. Kivégzésük helyén emlékmű áll. 2011-ben 19 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
280 294 305 323 368 362 322 353 251 236 236 166 120 112 29 19

Nevezetességei[szerkesztés]

A IV. Flavius Antoninianus legio katonájának, Aurelius Nasonisnak és családtagjainak sírkőlapja a 2. és 3. század fordulójáról. Ma a zágrábi régészeti múzeumban őrzik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]