Sztrazsemlye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztrazsemlye (Stražeman)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállás falu
Irányítószám 34330
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség231 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sztrazsemlye (Horvátország)
Sztrazsemlye
Sztrazsemlye
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 50″, k. h. 17° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 50″, k. h. 17° 37′ 00″

Sztrazsemlye (horvátul: Stražeman) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 13, közúton 15 km-re északra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re nyugatra, a Papuk-hegység déli lejtőin, Doljanci, és Biškupci között, a Stražemanka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Szent Mihálynak szentelt plébániáját már 1332 és 1335 között „Strazembla”, illetve „S. Michael de Strasonila” néven említi a pápai tizedjegyzék. [2] Neve a leggyakrabban nemesi névként bukkan fel a történeti forrásokban. 1378-ban Sztrazsemlyei Lukács fiai Péter és Jakab tanúként szerepelnek egy periratban, 1381-ben pedig Sztrazsemlyei („de Ztrasemlya”) Mihály fia Miklóst találjuk egy oklevélben. 1416-ban és 1419-ben Zsigmond király kancelláriáján kelt okiratokban említik Sztrazsemlyei Márkot, ahol a család neve „de Stresemplye”, „Strasemlye”, illetve „Stresemlye” formában szerepel. Sztrazsemlye vára csak viszonylag későn, 1503-ban bukkan fel először okiratban. Nevét is a váracsban őrködő strázsákról kapta. A falutól északra a Papuk-hegység egyik magaslatán állt, de még török időkben elpusztult. 1702-ben már romként emlékeznek meg róla. A várból mára semmi sem maradt, mert maradványait a Jankovich család elhordatta a közeli biskupci kastély építéséhez.

A térséget 1532-ben szállta meg a török. A falu az 1545-ös török defterben is szerepel, horvát katolikus lakossága volt. Lakói részben várőrségből, részben kőfejtőkből, kőfaragókból álltak, akik fejenként évente száz faragott követ tartoztak szállítani a Pozsegai szandzsák váraihoz.[3] 1698-ban „Straseman” néven 31 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Straseman” néven látható. A török alóli felszabadulás után kamarai birtok lett. 1702-ben Kantarovci, Sztrazsemlye, Biskupci, Poljanska, Toranj, Bankovci és Sovinjak falvak területéből kialakították a sztrazsemlyei uradalmat, melyet I. Lipót magyar király 1707-ben Crnković Ferencnek adományozott. Halála után 1717-ben újra kamarai irányítás alá került. Végül 1777-ben az uradalmat daruvári Jankovich Iván vásárolta meg és a család birtoka maradt egészen 1876-ig. Az akkori birtokos Jankovich Gyula egy bécsi tisztviselőnek adta el. Ezután több tulajdonosa is volt. A birtokközpontot képező biskupci Jankovich-kastélynak utolsó birtokosai magyarok voltak, akik miatt 1918-ban a helyi parasztok az épületet felgyújtották. A kastély nélkül maradt birtokot 1918-ban felparcellázták és eladták.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztraseman” néven szerepel. [5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Straxeman” néven 59 házzal, 478 katolikus és 8 zsidó vallású lakossal találjuk. [6] 1857-ben 395, 1910-ben 388 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 94%-a horvát, 5%-a magyar, 1%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 231 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
395 353 333 322 342 388 406 415 374 374 310 242 205 250 228 231

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma már a 14. században állt. A plébániát már 1332 és 1335 között említi a pápai tizedjegyzék. A templom eredetileg gótikus épület volt, melyet 1775-ben barokk stílusban építettek át. Ekkor két félköríves oldalkápolnával bővítették, melynek következtében az épület kereszt alaprajzú lett. Szentélye gótikus, sokszögű, melyet támpillérek erősítenek. Hozzá csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a homlokzat mellett oldalt áll. Berendezéséből említésre méltó a későbarokk Szent Izidor oltár, a Keresztelő Szent János oltár, két barokk gyóntatószék, Jankovich Iván 1802-ben készített díszes síremléke, egy Mária Magdolna kép és egy 18. századi miseruha. A templom orgonáját 1862-ben Lesnyik Ferenc mester pécsi műhelyében készítették. Az orgonaszekrény rajta a Jankovich család címerével régebbről származik. Az orgona hat regiszteres, egy manuálos, pedálos hangszer. 1915-ben V. Holub átépítette, ennek során egyes részei megújultak.

Sztrazsemlye egykori várának felszíni nyoma nem maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]