Jakšić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jakšić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségJakšić
Jogállás falu
Polgármester Ivica Kovačević (HDZ)
Irányítószám 34308
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség1877 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jakšić (Horvátország)
Jakšić
Jakšić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 30″, k. h. 17° 45′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 30″, k. h. 17° 45′ 50″
Jakšić weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakšić témájú médiaállományokat.

Jakšić falu és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre a Pozsegai-medencében fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Bertelovci, Cerovac, Eminovci, Granje, Jakšić, Radnovac, Rajsavac, Svetinja, Tekics és Treštanovci települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

A Jakšić területén előkerült legrégibb régészeti leletek a kőkorszakból származnak. Egy az 1960-as években talált sérült kőszekerce Vera Vejdova zágrábi régész érdeklődését is felkeltette. Egy további kőbaltát őriznek a helyi elemi iskola történeti gyűjteményében is, egy kő nyílhegy pedig a pozsegai múzeumban található. 1980 őszén sikeres próbaásatást végeztek itt, mely során csont és elszenesedett maradványok mellett a Pozsegai-medence legrégibb, újkőkori kerámiáját, egy fekete edény töredékeit találták meg, mely az i. e. 2600. és 2300. közötti időből származik. Rajsavacon a „Zelena Laguna” horgászegyesület halastavánál sok, a lasinja-kultúrához tartozó edénytöredék (fazekak, tálak, cserépkanalak, idolok, hálónehezékek, sok kőeszköz töredék) került elő az i. e. 1950. és 1750. közötti időből. A leletek egy része a pozsegai múzeumba, más részük az iskola gyűjteményébe került. Értékes vaskori régészeti anyag került elő a Blacko – Jakšić vasútállomásnál, valamint Rajsavac, Jakšić és Tekić területéről az i. e. 750. és 450. közötti időből. A számos kerámiatöredék, vas lándzsahegyek és nyílhegyek a pozsegai múzeum gyűjteményét gazdagították.

A község helytörténeti leírása szerint a mai Jakšić helyén a középkorban a Szentgyörgy nevű település állt, melyet 1400-ban az Orbovai rokonság birtokai között „Zenthgurg” alakban említenek. Ez az egyetlen középkori említése. Csánki Dezső szerint azonban ez a Szentgyörgy nem itt, hanem innen jóval keletebbre, a mai Grabarje vidékén feküdt. [2] A település nevét általában a Jakusics család nevéből származtatják, akiknek a középkorban 1434. és 1489. között voltak birtokaik ezen a vidéken. A család legjelentősebb tagja gróf orbovai Jakusics György szerémi, veszprémi és egri püspök volt. A 15. században Orjava várának tartozékai között is említemek egy hasonló nevű birtokot, mely 1422-ben „Jakwsunch”, 1428-ban „Jaksocz”, 1454-ben „Jakwsewcz” alakban bukkan fel, de Csánki sem feltételezi, hogy azonos lehet a mai Jakšić-tyal. [3]

A Jakšić név csak a török korban bukkan fel a Pozsegával határos települések között, amikor a falut katolikusok, pravoszlávok és muzulmánok is lakták. A hagyomány szerint dzsámi is állt itt, melyre a Pozsega felé vezető út mentén emelkedő „Džamija” nevű domb emlékeztet. 1698-ban „Jakicsi” néven 12 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] A török kiűzése után a muzulmán lakosság Boszniába távozott, helyettük Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek érkeztek. 1705-ben 48, 1760-ban 70 ház állt a településen. [5] 1730-ban az egyházi vizitáció két fakápolnát talált a településen, melyek Szent Borbála és Szent Lukács tiszteletére voltak szentelve. A Szent Borbála kápolna torony nélkül állt a falu közepén, míg a szintén torony nélküli Szent Lukács kápolna a falun kívül volt és körülötte temető feküdt. A falu a pozsegai plébániához tartozott, római katolikus plébániáját 1789-ben alapították.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Jaksics”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Jakssich” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jakssich” néven 95 házzal, 365 katolikus és 272 ortodox vallású lakossal találjuk. [7]

1857-ben 106, 1910-ben 281 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a horvát, 24%-a szerb, 8%-a cseh, 7%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 12%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 1877 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
534 620 674 851 927 1.048 992 1.058 1.003 1.042 1.163 1.313 1.531 1.737 2.003 1.877

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi lakosság fő bevételi forrása a mezőgazdaság. A termőterület nagysága 3280 hektár. A fő termények a kukorica, a búza, az árpa, a tritikálé, a repce, a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya és a dohány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1780-ban épült, miután elődje az 1720-ban épített Szent Borbála kápolna 1779-ben egy villámcsapás következtében teljesen leégett. 1909 és 1910 között teljesen átépítették és bővítették. Ekkor épült a kórus és a sekrestye, valamint a szószék és három új oltár. A főoltár Bécsben készült, közepén Szent Borbála, két oldalt Nepomuki Szent János és Szent József szobrával. A templomot 1910. szeptember 19-én szentelte fel Teodor Kraljević pozsegai püspök.

Kultúra[szerkesztés]

A HKUD „Slavonija” Jakšić kulturális és művészeti egyesületet 1997-ben alapították.

Oktatás[szerkesztés]

A helyi oktatás kezdetei 1787-ig nyúlnak vissza. A település első iskoláját 1881-ben építették és 1941-ig működött, amikor a háború idején teljesen leégett. Jakšić, Rajsavac, Eminovac, Bartelovac, Tekić és Treštanovac települések tanulói jártak ide. A háború után több épületben is működött az intézmény. A mai iskolaépületet 1963-ban építették. 2003 és 2005 között teljesen felújították. Tornaterme 2009-ben nyílt meg. Az iskolaépületet 2 hektáros park övezi.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Jakšić labdarúgóklubot 1932-ben alapították. A megyei első ligában szerepel.
  • Az MNK Jakšić kispályás labdarúgóklubot 2016-ban alapították.
  • ŠRD Slavonac-Jakšić sporthorgász egyesület.

Egyesületek[szerkesztés]

A DVD Jakšić önkéntes tűzoltóegyletet 1909-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]