Mihaljevci
| Mihaljevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsega |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 628 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 41″, k. h. 17° 40′ 34″45.378000°N 17.676000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 41″, k. h. 17° 40′ 34″45.378000°N 17.676000°E | |
 | |
Mihaljevci (1857 és 1869 között Mihaljevci Ilirski, 1880 és 1900 között Mihaljevci Hrvatski) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 6 km-re északra, a Pozsegai-medencében, Pozsega és Novi Mihaljevci között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település feltehetően már a középkorban is létezett. 1412-ben egy királyi ember nevében találunk egy „Myhalouch” nevű települést, mely a mai Mihaljevcivel lehet azonos.[2] A török uralom idején muzulmán horvát lakossága volt. A muzulmánok a török kiűzése idején 1687 körül Boszniába távoztak.[3] 1698-ban „Mihalyevczi” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] A török uralom alóli felszabadulás után horvát és szerb lakosság települt ide. Később német családok is érkeztek, akik a mai Novi Mihaljevcit alapították meg. 1705-ben 20, 1760-ban 37 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mihalievczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mihalievczi (Mali)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mihalyevczi (Illyr v. Mihalyócz Rátz)” néven 38 házzal, 256 katolikus és 56 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 235, 1910-ben 325 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 17%-a szerb, 3%-a német, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 752 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 235 | 244 | 218 | 244 | 302 | 325 | 328 | 371 | 406 | 403 | 486 | 613 | 639 | 714 | 792 | 752 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása[halott link]
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 425. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
Források
[szerkesztés]- Pozsega város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. [halott link] (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
