Mihaljevci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mihaljevci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsega
Jogállás falu
Irányítószám 34000
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség752 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mihaljevci (Horvátország)
Mihaljevci
Mihaljevci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 22′ 45″, k. h. 17° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 45″, k. h. 17° 40′ 30″

Mihaljevci (1857 és 1869 között Mihaljevci Ilirski, 1880 és 1900 között Mihaljevci Hrvatski) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától 6 km-re északra, a Pozsegai-medencében, Pozsega és Novi Mihaljevci között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település feltehetően már a középkorban is létezett. 1412-ben egy királyi ember nevében találunk egy „Myhalouch” nevű települést, mely a mai Mihaljevcivel lehet azonos.[2] A török uralom idején muzulmán horvát lakossága volt. A muzulmánok a török kiűzése idején 1687 körül Boszniába távoztak.[3] 1698-ban „Mihalyevczi” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] A török uralom alóli felszabadulás után horvát és szerb lakosság települt ide. Később német családok is érkeztek, akik a mai Novi Mihaljevcit alapították meg. 1705-ben 20, 1760-ban 37 ház állt a településen. [5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mihalievczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mihalievczi (Mali)” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mihalyevczi (Illyr v. Mihalyócz Rátz)” néven 38 házzal, 256 katolikus és 56 ortodox vallású lakossal találjuk. [7]

1857-ben 235, 1910-ben 325 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 17%-a szerb, 3%-a német, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 752 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
235 244 218 244 302 325 328 371 406 403 486 613 639 714 792 752

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]