Rasna (Bresztovác)
| Rasna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Terület | 2,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 52″, k. h. 17° 29′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 52″, k. h. 17° 29′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rasna (régi magyar neve Haraszt) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 14, közúton 15 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Rudinska-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkorban 1422-ben („Hyast”), 1428-ban („Hraasth”) és 1454-ben („Harazth”) Haraszt néven az orjavai uradalom részeként említik.[3] A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Razna” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Razna” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rasna” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rasna” néven 12 házzal és 109 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 127, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a szerb, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Iskoláját 1956-ban nyitották meg. Az áramot 1966-ban vezették be a településre. 1991-ben lakosságának 86%-a szerb, 12%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 7 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 127 | 142 | 115 | 137 | 166 | 190 | 193 | 207 | 163 | 158 | 132 | 110 | 82 | 65 | 9 | 7 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 551. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
