Gaj (Lipik)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gaj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségLipik
Jogállás falu
Irányítószám 33543
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség324 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gaj (Horvátország)
Gaj
Gaj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 40″, k. h. 17° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 40″, k. h. 17° 02′ 00″

Gaj falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 52, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 13 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Gajski-patak partján fekszik. Északról Brekinska, keletről Toranj, nyugatról Antunovac, délről Brezine falvak határolják.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Gaj területén már a kőkorszakban éltek emberek. A Kutina-Dobrovac gázvezeték előkészítő földmunkálatai során a Krivajac nevű patakocskától északra emelkedő ovális magaslaton, a Jaruga nevű lelőhelyen számos cseréptöredékre bukkantak. A leleteket a szakemberek részben a neolitikum, részben a bronzkor, részben a középkor időszakára keltezték.

A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. század végétől folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Miután újraalakították Pozsega vármegyét területe a pakráci uradalom része lett, mely több tulajdonos után 1760-ban a vármegye főispánjának gróf daruvári Jankovich Antalnak a birtoka lett. Jankovich aki kiemelkedő szerepet játszott a vármegye fejlesztésében ide is telepített újabb jelentős számú lakosságot. Gajt 18. században telepítették be horvát katolikus családokkal, akik mellé a 19. században főként magyarok és szlovákok érkeztek. Első templomát még a 18. században építették. Plébániáját 1791-ben alapították. A mai templom 1800 és 1804 között épült fel a régi templom helyén.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gay” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gaj vel. Gay” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gaj” néven 97 házzal, 701 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] 1815-ben Gajra is átterjedt a szomszédos Poljanán a nélkülözések és a földesúri terhek miatt kitört jobbágylázadás. 1837-ben gróf Jankovich Izidor közbenjárására a település évente két vásár megtartására jogosító vásártartási jogot kapott.

1857-ben 495, 1910-ben 866 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a horvát, 32%-a magyar, 13%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 77%-a horvát, 7%-a magyar, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 324 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
495 592 656 840 875 866 844 837 667 686 670 541 420 362 352 324

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1800 és 1804 között építették az akkori kegyúr daruvári Jankovich Jánosné tolnai Festetics Alojzia grófnő (1763-1813) adományából késő barokk stílusban. Felszentelése 1821-ben történt. Egyhajós épület lekerekített szentéllyel, melynek északi oldalához emeletes sekrestye csatlakozik. A harangtornyot a nyugati főhomlokzat elé építették, az aljában kialakított előcsarnokon keresztül lehet belépni a templomba. A tornyot kettős pilaszterek díszítik, melyek a koszorú magasságáig érnek. Az oldalfalakat lizénák tagolják, melyek között mindkét oldalon két félköríves ablak található. A templom a második világháború idején a németek és a partizánok közötti harcokban súlyosan megsérült, sokáig tető nélkül állt. Teljes felújítása nemrég történt meg. Orgonája 12 regiszteres, J. Brandl maribori műhelyében építették 1923-ban. Az orgonaszekrény oromzatát Szent Cecília fába metszett alakja díszíti.

A templom közelében található a plébánia egyedülálló, emeletes épülete. A földszint északkeleti részét még a 18. században, valószínűleg a plébánia 1791-es alapításakor építették. A legrégebbi részt dongaboltozata különbözteti meg az épület többi részétől. Ezt 1810-ben Jankovich Alojzia grófnő költségén hozzáépítéssel és emeletráépítéssel bővítették.

Gazdaság[szerkesztés]

A település lakói főként mezőgazdaságból élnek.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD Zeleni Gaj kulturális és művészeti egyesületet 1976-ban alapították. Az egyesületen belül három szekció, tamburazenekar, folklórcsoport és színjátszó csoport működik. Őrzik és ápolják a helyi és környékbeli népdalokat, néptáncokat, népszokásokat, népviseletet. Az egyesület 80 tagjából 35 aktív. Az évek során több országos rendezvényen, köztük a Zágrábi Nemzetközi Folklórszemlén léptek már fel, de szerepeltek Németországban, Magyarországon, Csehországban, Franciaországban is. Rendszeres szereplői a lipiki és pakráci rendezvényeknek. 2003-ban Gajon megnyitották az etnomúzeumot, ahol a helyi népviseletet, régi használati tárgyakat, a régi társadalmi életet mutatják be.

A település 200 éves hagyománya minden év január 17-én Szent Antal apát ünnepének megülése. Az ünnepi szentmise után a templom előtt állatvásárt rendeznek.

Oktatás[szerkesztés]

A helyi tanulók a szomszédos Poljana elemi iskolájába járnak oktatásra.

Egyesületek[szerkesztés]

A DVD Gaj önkéntes tűzoltóegyletet 1929-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]