Gradpatak
| Gradpatak (Ratkovica) | |
 | |
| A falu bejárata. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34315 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 156 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 45″, k. h. 17° 43′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 13′ 45″, k. h. 17° 43′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gradpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gradpatak (horvátul: Ratkovica) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 11, közúton 22 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység délkeleti részén, az Orljava jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1275-ben Erzsébet királyné oklevelében említik először „Gradpotok” alakban.[2] 1341-ben „Terra Grad potoka” néven szomszédos birtokként szerepel abban az oklevélben, melyben a szomszédos Alsókomorica Felsőkaproncával együtt Ambrus fia István pilisi ispáné és Miklós nevű testvéréé lett.[3] Nemesi nevekben is többször szerepel, a Garai család birtoka volt.
A települést 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A határőrség megszervezése után a gradiskai határőrezredhez tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ratkovicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ratkovicza” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ratkovicza” néven 47 házzal, 50 katolikus és 199 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 192, 1910-ben 259 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 79%-a szerb, 15%-a horvát anyanyelvű volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 47%-a horvát, 40%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 224 lakosa volt. Temploma, iskolája, kultúrháza van.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 192 | 230 | 211 | 253 | 258 | 259 | 273 | 320 | 270 | 360 | 446 | 345 | 337 | 320 | 272 | 224 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt kápolnáját[8] még a török hódítás előtt a ferencesek építették gótikus stílusban. Fennmaradását annak köszönheti, hogy egy magaslat tetején fekszik, így a törökök őrtoronyként használták. Az eredeti templomból számos gótikus részlet maradt fenn, így a gótikus ablakok, a csúcsíves kapuzat és a későgótikus falfestmények részletei. Egyhajós épület félköríves szentéllyel.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- ↑ Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 552. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-414.
Források[szerkesztés]
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
