Tulnik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tulnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség22 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tulnik (Horvátország)
Tulnik
Tulnik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 20″, k. h. 17° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 20″, k. h. 17° 53′ 30″

Tulnik falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 17, közúton 23 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északkeletre, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra, a Dilj-hegység északi lejtőin és a Longya mellékvize a Jeličinac-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A falutól keletre a „Mula i Kršnjak” nevű régészeti lelőhelyen történelem előtti települések maradványait találták meg. Ezen a területen nyolc halomsír található, melyek a Pozsegai-medence peremén található Longya-pataktól a Dilj-hegység lejtőjéig sorakoznak. Átmérőjük 20-tól 70 méterig, magasságuk 2-től 8 méterig terjed. A halomsírok közelében két nagyobb történelem előtti település nyomai látszanak, mely közül az egyik a rézkori Lasinja kultúrához, a másik a késő bronzkori urnamezős kultúrához tartozik. A települések egyértelmű bizonyítékai a házak maradványai, a cseréptöredékek és az itt talált bronztűk. Ezen a lelőhelyen a további régészeti feltárások még több értékes lelettel kecsegtetnek.

A falut helyiek Tulnicinak nevezik és így szerepel a régi iratokban is. Hivatalos neve viszont Tulnik, ahogyan első említésekor 1545-ös török defterben szerepel. A középkori forrásokban nem találunk Tulnik nevű falut, ezért elképzelhető, hogy ekkor még más neve volt.[2] A népi hagyomány a falu nevét úgy magyarázza, hogy a Ruševóról a hegyi ösvényen Vrčindolba menő ferences barátok a falu felett fújták (tulio) meg kürtjüket jelezve, hogy a nép gyűljön össze az istentiszteletre. Ezt a hegyi ösvényt ma is „Fratrova staza”-nak, azaz barátok ösvényének nevezik.[3]

1698-ban „Tulniczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. 1702-ben 9, 1730-ban 12, 1746-ban 20 ház állt a településen.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Tulniki” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tulnik” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tulnik” néven összesen 26 házzal, 209 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.

A településnek 1857-ben 218, 1910-ben 254 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a cseh, 1%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 22, többnyire idős lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
218 219 193 209 199 254 244 251 192 186 171 132 70 50 35 22

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 18. században épült. Először 1730-ban említik, tornyát 1760 körül építették. Körülötte taláható a falu temetője. Ma a falutól északnyugatra emelekdő magaslaton elhagyottan, romos állapotban áll.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]