Kapronca (Pleterniceszentmiklós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapronca (Požeška Koprivnica)
A falu Peloje felőli bejárata.
A falu Peloje felőli bejárata.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség246 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapronca (Horvátország)
Kapronca
Kapronca
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 15″, k. h. 17° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 15″, k. h. 17° 44′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapronca témájú médiaállományokat.

Kapronca (horvátul: Požeška Koprivnica, 1981-ig Koprivnica Požeška) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 10, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység délkeleti részén, két erdős magaslat közötti szűk völgyben, a Potočina (Lučice) és Čapljak-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt. Ezt igazolják a „Ječmišće” nevű lelőhely leletei. A Nova Kapela – Pozsega gázvezeték nyomvonalán 2009. május 18. és 30. között megelőző régészeti feltárásokat végeztek a nova gradiškai városi múzeum munkatársai Marija Mihaljević vezetésével. A feltárások során a Nova Kapela – Pleternica vasútvonaltól és a Jezerac-erdőtől keletre, Komorica és Kapronca közötti szántóföldön, a „Ječmišće” nevű lelőhelyen a neolitikumból és a késő bronzkorból származó leleteket találtak. A lelőhelyet sajnálatos módon a hosszú ideig tartó mezőgazdasági művelés majdnem teljesen megsemmisítette.[2]

A település nevét 1331-ben említik először „Poss. Alsokoproncha”, illetve „Olkoproncha” alakban. Ekkor már feltehetően birtokmegosztás révén két részre Alsó- és Felsőkaproncára oszlott. 1341-ben másik része „Felsewkaproncha” néven, a falu 1415-ben „Poss. Kaproncha” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Ez utóbbi említésekor fele részben a Garai, fele részben az Orbovai család birtokában volt.[3] A falu plébániáját és Drakon nevű papját az 1335-ös pápai tizedjegyzék is megemlíti. 1341. augusztus 17-én Ambrus fiait István pilisi ispánt és Miklóst vezetik be Felsőkapronca birtokába. A dokumentumból kiderül, hogy a birtok egy részét „Aporketeluke” néven ismerik. 1415-ben Kaproncát addigi birtokosai a Csó nembeli István és Miklós a birtokot zálogba adták Garai Jánosnak. 1439-ben a birtok egy része néhai Tamási János fiai László és Henrik tulajdonába került.[4]

A települést 1536 körül foglalta el a török és 150 évig török uralom alatt volt. Az 1545-ös török defterben nem szerepel. Ezen a részen „Dolci Varoš”, „Zagorovci” és „Adorjanovci” településeket említenek ekkor.[5] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Koprivnik” néven 9 portával a hajdútelepülések (pagus haidonicalis) között szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[6] 1760-ban 47 ház állt a településen.[7] A falu a 18. századig a völgy szűkebb, felső részén feküdt, csak ezután költözött a mai helyére.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koprivnicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koprivnicza” néven szerepel.[8] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koprivnicza” néven 36 házzal, 141 katolikus és 80 ortodox vallású lakossal találjuk.[9]

1857-ben 202, 1910-ben 458 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 65%-a horvát, 35%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 88%-a horvát, 5%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 246 lakosa volt. A településen templom, iskola, tűzoltószerház található.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[10][11]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
202 233 191 233 339 458 482 474 503 546 496 506 452 342 328 246

(1991-ig az azóta különvált Poloje lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pleternicai plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]