Treštanovci
| Treštanovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Jakšić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34308 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 176 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 44′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 44′ 02″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Treštanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, Ramanovci és Eminovci között fekszik.
Története[szerkesztés]
A település északi határában található „Gradina” nevű lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint itt már a római korban település volt. A régészeti feltárások 1972-ben kezdődtek a területen. Ezek során késő római temetőre bukkantak. A sírokból kerámia és üvegtárgyak, ékszerek mellett Valens, Constans és Constantinus császárok pénzei kerültek elő. A temetőtől északkeletre, római villa alapfalaira találtak. A 4. századból származó késő római sírok leletanyagának elemzése után a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az itt eltemetettek részben az ókori forrásokban „Incerum” néven említett település romanizált őslakosságához, részben pedig a 4. században érkezett vegyes, alánokból, keleti gótokból és hunokból álló lakossághoz tartoztak.[2] A római település közelségét megerősítették a 2006-ban folytatott feltárások, melyek során vízvezetékkel, központi fűtéssel ellátott, mozaikokkal és freskókkal díszített, fürdővel rendelkező luxusvilla maradványait tárták fel.
A mai település már a középkorban is létezett, 1299-ben „terras comitis Tristani” alakban szerepel a pozsegai káptalan levéltárában található Farkas fia Záh adománylevelében.[3] A Trešćanović család valószínűleg a településről kapta a nevét és nem fordítva. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban a katolikus horvátok és a muzulmánok mellé Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Trescsinovacz” néven 15 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A muzulmán lakosság Boszniába távozott. Néhány év múltán a félig üres faluba 10 szerb család települt be. Ezek nagy része ugyan nemsokára kihalt, de két család utódai ma is itt élnek. 1702-ben 17, 1760-ban 36 ház állt a településen.[5] A velikei uradalomhoz tartozott. A 18. században pravoszláv parókia és iskola működött a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Trestanovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tresztanovczi” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tresztanovcze” néven 60 házzal, 27 katolikus és 449 ortodox vallású lakossal találjuk.[7] A 19. század közepétől a megmaradt horvátok és szerbek mellé csehek és németek települtek be.
1857-ben 133, 1910-ben 341 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 37%-a szerb, 6%-a német, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 44-44%-a horvát és szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 257 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[8][9] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 133 | 173 | 163 | 210 | 287 | 341 | 354 | 424 | 359 | 395 | 421 | 363 | 326 | 299 | 277 | 257 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Gradina régészeti lelőhely.
- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv templomát a második világháborúban lerombolták. Újjáépítése 1983 és 1984 között történt.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a jakšići elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Željka Bedić-Mario Novak-Mario Šlaus: Antropological analysis of the human skeletal remains from the late antique necropolis of Tekić-Treštanovačka Gradina near Požega. Arh. rad. rasp. 17 (2013) str. 301-320. (angolul)
- ↑ Engel Pál: Pozsega megye 34. (kézirat)
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 694. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
