Drškovci
| Drškovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsega |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34000 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 351 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 177 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 35″, k. h. 17° 38′ 58″45.326389°N 17.649444°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 35″, k. h. 17° 38′ 58″45.326389°N 17.649444°E | |
 | |
Drškovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pozsegától 2 km-re nyugat-délnyugatra, a Pozsegai-medence szélén, az Orljava jobb partján, a Pozsegáról Pakrácra és Nova Gradiškára vezető főúttól délre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település már a középkorban is létezett. 1443-ban „Dreskolcz”, 1444-ben és 1446-ban „Droskowcz”, 1500-ban és 1506-ban „Dreskoucz”, illetve „Drezkolcz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Pozsega várának uradalmához tartozott.[2] A török uralom idejében muzulmán hitre áttért horvátok lakták. Musztafa Csemanovics pozsegai birtokosnak saját majorja, vagy allódiuma volt a településen. Az 1545-ös török defterben mint pozsegával szomszédos település szerepel.[3] A török kiűzése során a muzulmán lakosság elmenekült, helyükre később katolikus horvátok érkeztek. 1698-ban „Derskovczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A török uralmat követően a pozsegai uradalomhoz tartozott. 1702-ben 4, 1760-ban 9 ház állt a településen. Házai kezdetben csak a Pozsegai-hegység lábánál álltak. Később a falu a hegységtől távolabb, a városba vezető út felé terjeszkedett.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Derskovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Derskovczy” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dershkovczi” néven 11 házzal, 95 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 95, 1910-ben 180 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát, 7%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 411 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 95 | 103 | 98 | 114 | 143 | 180 | 169 | 176 | 186 | 192 | 233 | 249 | 298 | 378 | 386 | 411 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- 1 2 Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ "Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása". 2021. december 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 20.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 131. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 20.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pozsega város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Archiválva 2020. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
