Podgorje (Pozsegaszentpéter)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Podgorje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsegaszentpéter
Jogállás falu
Irányítószám 34335
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség253 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság315 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podgorje (Horvátország)
Podgorje
Podgorje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 17° 46′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 30″, k. h. 17° 46′ 00″

Podgorje (1910-től 1981-ig Podgorje Požeško) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 11, közúton 20 km-re észak-északkeletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a középkorban is létezett 1464-ben „Podgorya” alakban nemesi névben bukkan fel először. [2] 1489-ben nemesi birtokként szerepel. A vidék többi településével együtt 1537. januárjában foglalta el a török. A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt. [3] 1698-ban „Podgorie” néven 15 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] 1730-ban 25, 1760-ban 39 ház állt a településen. [5]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podgorie”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgorje” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgorje” néven 55 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk. [7]

1857-ben 355, 1910-ben 447 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 5%-a cseh, 3%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 253 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
355 356 353 364 417 447 425 471 421 444 439 371 282 272 302 253

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu közepén fekvő temetőben álló temetőkápolnája középkori eredetű. Egyhajós épület keletre néző félköríves szentéllyel. Az erdetileg 9x6 méteres román stílusú templomot a 19. században bővítették. Ekkor építették a harangtornyot is. Első írásos említése 1653-ban az egyházi vizitáció okiratában történt régi, falazott épületként, melyet Szent Katalin tiszteletére szenteltek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]