Koprivna (Bresztovác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koprivna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállás falu
Irányítószám 34320
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség7 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
Terület7,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koprivna (Horvátország)
Koprivna
Koprivna
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 29′ 00″

Koprivna (1910 és 1981 között Koprivna Požeška) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Rudinska- és az Oraši-patak összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban nemesi birtokként 1380-ban („Kopprinna”) és 1506-ban („Kwprina”) is említik. Részben a rudinai bencés apátságé volt, részben Poders(i)a várához tartozott.[2] Valószínűleg a középkori településnek a maradványait őrzik a határában található „Grančine” régészeti lelőhely középkori leletei. A helyiek által „Turska gradinának” nevezett középkori lelőhelyen vélhetően egykori erődítmény romjai találhatók. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Koprivnicza” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koprivna” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koprivna” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koprivna” néven 19 házzal és 140 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 125, 1910-ben 419 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 45%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 7 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
125 143 131 223 365 419 271 283 164 178 140 106 95 70 8 7

Nevezetességei[szerkesztés]

„Grančine” és „Turska gradina” középkori régészeti lelőhelyek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]