Batinjani (Pakrác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Batinjani
Az UNPROFOR katonai bázisa Batinjaniban 1994-ben.
Az UNPROFOR katonai bázisa Batinjaniban 1994-ben.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállás falu
Irányítószám 34550
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség38 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Batinjani (Horvátország)
Batinjani
Batinjani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 28′ 15″, k. h. 17° 09′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 15″, k. h. 17° 09′ 00″

Batinjani (1880 és 1981 között Batinjani Pakrački) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 43, közúton 55 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Nyugatról Mali Banovac, északról Gornja Obrijež, keletről Stari és Novi Majur határolja.

Története[szerkesztés]

A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Batinjanira pravoszláv vlachok települtek, akik 1739-ben felépítették első fatemplomukat. Első írásos említése 1698-ban „Batina” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Batinyani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Battinyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Battinyani” néven összesen 48 házzal, 354 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 364 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a szerb, 15%-a horvát, 9%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 21%-a horvát, 7%-a jugoszláv, 5%-a olasz nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. október 5-én foglalták el a szerb erők, de 9-én a különleges rendőri egységekkel megerősített horvát alakulatok visszafoglalták. 2011-ben 38 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
185 293 226 287 280 364 451 514 503 456 448 339 322 266 86 38

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1990-ben épült. A helyén korábban egy 1739-ben épített fatemplom állt. A templomot 1992-ben a délszláv háború során felrobbantották. Tornya teljesen leomlott. Ma csak az egykori hajó és a szentély tető nélküli, csupasz falai állnak, melyeket benőtt bozót.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]