Batinjani (Pakrác)
| Batinjani | |
 | |
| Az UNPROFOR katonai bázisa Batinjaniban 1994-ben. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pakrác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34550 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 09′45.450000°N 17.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 09′45.450000°N 17.150000°E | |
 | |
Batinjani (1880 és 1981 között Batinjani Pakrački) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 43, közúton 55 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik. Nyugatról Mali Banovac, északról Gornja Obrijež, keletről Stari és Novi Majur határolja.
Története
[szerkesztés]A térség a középkorban Fejérkő várának uradalmához tartozott, a 16. század közepétől több mint száz évig török uralom alatt állt. A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Batinjanira pravoszláv vlachok települtek, akik 1739-ben felépítették első fatemplomukat. Első írásos említése 1698-ban „Batina” alakban a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Batinyani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Battinyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Battinyani” néven összesen 48 házzal, 354 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 185, 1910-ben 364 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 70%-a szerb, 15%-a horvát, 9%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 58%-a szerb, 21%-a horvát, 7%-a jugoszláv, 5%-a olasz nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. október 5-én foglalták el a szerb erők, de 9-én a különleges rendőri egységekkel megerősített horvát alakulatok visszafoglalták. 2011-ben 38 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 185 | 293 | 226 | 287 | 280 | 364 | 451 | 514 | 503 | 456 | 448 | 339 | 322 | 266 | 86 | 38 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1990-ben épült. A helyén korábban egy 1739-ben épített fatemplom állt. A templomot 1992-ben a délszláv háború során felrobbantották. Tornya teljesen leomlott. Ma csak az egykori hajó és a szentély tető nélküli, csupasz falai állnak, melyeket benőtt bozót.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mažuran, Ive: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. Academia Scientiarum et Artium Slavorum Meridionalium, 1966. [2021. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 19.)(horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 41. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
Források
[szerkesztés]- Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
- Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
- Pakrác város rendezési terve (horvátul)
