Srednji Grahovljani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srednji Grahovljani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPakrác
Jogállás falu
Irányítószám 34550
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srednji Grahovljani (Horvátország)
Srednji Grahovljani
Srednji Grahovljani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 30′ 00″, k. h. 17° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 00″, k. h. 17° 17′ 00″

Srednji Grahovljani falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 35, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Kravarina-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Grahovljani területe már ősidők óta lakott volt, hiszen a mai Donji Grahovljani határában a „Staro groblje” nevű helyen az erdőben ókori temető maradványai találhatók több mint 200 sírral. A sírok kelet-nyugati tájolásúak és sírkövek helyett felül háromszögletű köveket helyeztek rájuk. A sírok hovatartozása máig vitatott

Grahovljani település első írásos említése 1698-ban „Grahovlany” alakban 15 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Grahovliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grahovlyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grahovlyani” néven összesen 82 házzal, 596 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] Az egységes Grahovljani településnek 1857-ben 600, 1910-ben 937 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-tól Srednji Grahovljani már különálló településként szerepel. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 16%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 20. és 27. között foglalta vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 192 203 196 127 60 43 8 0

(1931-ig lakosságát az egységes Grahovljani részeként tartották nyilván. 1948-tól számít önálló településnek.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Grahovljani Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát 1746-ban építették. 1991-ben a délszláv háború során semmisült meg. A parókiához Dereza és Grahovljani falvak tartoztak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]