Doljanovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Doljanovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsegaszentpéter
Jogállás falu
Irányítószám 34334
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség244 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság307 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Doljanovci (Horvátország)
Doljanovci
Doljanovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 45″, k. h. 17° 44′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 45″, k. h. 17° 44′ 40″

Doljanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 12, közúton 20 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin, a Sladka voda partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a vaskor óta lakott. A Komarovciról Doljanovcira vezető úttól délre a hallstatti kultúrához tartozó temető maradványai kerültek elő. A település középkori létezéséről semmilyen írásos adat nem áll rendelkezésre, de az itt talált régészeti leletek egyértelművé teszik a létezését.

A falu felett a Papuk lejtőin található a „Pogana gradina” nevű régészeti lelőhely egy középkori toronyvár maradványaival. A romok a szakemberek feltételezése szerint ahhoz a középkori erődítményhez tartoznak, melyet az írásos forrásokban „Prépostvár” néven említenek. A török 1537. januárjában, Pozsega várával egyidejűleg foglalta el. A török forrásokban Doljanovac másik nevén Prepoštijaként is szerepel. Pogana gradina, azaz Pogányvár maradványainak régészeti feltárása 1971-ben kezdődött. Ennek során feltárták a négyszögletes, 10-szer 12 méteres torony alapfalait. A vár a török kiűzése során pusztult el, majd feledésbe merült.

Az 1980-as években a falu melletti „Voljevac” dűlőben mélyszántás során cseréptöredékeket és fekete, megégett földet fordított ki az eke. Ásás során a szántóföld tulajdonosa a saját házának udvarán is téglából és kőből készült alapfalakra, a ház közelében található patakban pedig épen megmaradt 15. századi edényre bukkant. A patak medrében mintegy száz méterrel odébb faragott tölgyfadeszkákkal bélelt középkori csatorna maradványait találta. Házától keletre a réten egy mintegy 50 méter hosszú, mesterségesen rakott falat talált, mely a patak másik oldalán ugyanolyan hosszúságú, szélessége pedig 6 méter volt. Ettől mintegy 500 méterre keletre mégegy ugyanilyen fal is előkerült, de más leletek hiányában a falak korát nem lehetett meghatározni. A szakemberek feltételezték kapcsolatukat a már említett középkori leletekkel. Középkori eredetűen lehetnek a falu közelében emelkedő platón a „Tursko groblje” nevű lelőhelyen talált leletek is. Ezt erősíti a dűlőnév mellett a mezőgazdasági munkák során előkerült sok kő és mész, melyek egykori épületekre utalnak.

A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt. Az 1545-ös török defterben is megemlítik.[2] 1698-ban „Dolyanovczy” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1730-ban 26 ház állt a településen.[4]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolyanczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolyanczy” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Doljanovczi” néven 53 házzal, 340 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]

1857-ben 256, 1910-ben 239 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 7%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 244 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
256 220 211 216 225 239 236 320 274 259 270 252 232 231 255 244

Nevezetességei[szerkesztés]

Pogányvár (Pogana gradina) maradványai a falu határában, Pozsegaszentpétertől mintegy 4 km-re északra a Papuk-hegység területén. A várat valószínűleg a török ellen építtette a pozsegai prépost, az írásos forrásokban „Prépostvár” néven szerepel. Feltárása 1971-ben kezdődött. Ennek során feltárták a négyszögletes, 10-szer 12 méteres torony alapfalait. A vár a török kiűzése során pusztult el. Rajta kívül a település területén több középkori lelőhely is található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]