Doljanovci
| Doljanovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsegaszentpéter |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34334 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 307 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 53″, k. h. 17° 44′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 53″, k. h. 17° 44′ 28″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Doljanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 12, közúton 20 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin, a Sladka voda partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a vaskor óta lakott. A Komarovciról Doljanovcira vezető úttól délre a hallstatti kultúrához tartozó temető maradványai kerültek elő. A település középkori létezéséről semmilyen írásos adat nem áll rendelkezésre, de az itt talált régészeti leletek egyértelművé teszik a létezését.
A falu felett a Papuk lejtőin található a „Pogana gradina” nevű régészeti lelőhely egy középkori toronyvár maradványaival. A romok a szakemberek feltételezése szerint ahhoz a középkori erődítményhez tartoznak, melyet az írásos forrásokban „Prépostvár” néven említenek. A török 1537 januárjában, Pozsega várával egyidejűleg foglalta el. A török forrásokban Doljanovac másik nevén Prepoštijaként is szerepel. Pogana gradina, azaz Pogányvár maradványainak régészeti feltárása 1971-ben kezdődött. Ennek során feltárták a négyszögletes, 10-szer 12 méteres torony alapfalait. A vár a török kiűzése során pusztult el, majd feledésbe merült.
Az 1980-as években a falu melletti „Voljevac” dűlőben mélyszántás során cseréptöredékeket és fekete, megégett földet fordított ki az eke. Ásás során a szántóföld tulajdonosa a saját házának udvarán is téglából és kőből készült alapfalakra, a ház közelében található patakban pedig épen megmaradt 15. századi edényre bukkant. A patak medrében mintegy száz méterrel odébb faragott tölgyfadeszkákkal bélelt középkori csatorna maradványait találta. Házától keletre a réten egy mintegy 50 méter hosszú, mesterségesen rakott falat talált, mely a patak másik oldalán ugyanolyan hosszúságú, szélessége pedig 6 méter volt. Ettől mintegy 500 méterre keletre mégegy ugyanilyen fal is előkerült, de más leletek hiányában a falak korát nem lehetett meghatározni. A szakemberek feltételezték kapcsolatukat a már említett középkori leletekkel. Középkori eredetűen lehetnek a falu közelében emelkedő platón a „Tursko groblje” nevű lelőhelyen talált leletek is. Ezt erősíti a dűlőnév mellett a mezőgazdasági munkák során előkerült sok kő és mész, melyek egykori épületekre utalnak.
A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt. Az 1545-ös török defterben is megemlítik.[2] 1698-ban „Dolyanovczy” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] 1730-ban 26 ház állt a településen.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolyanczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolyanczy” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Doljanovczi” néven 53 házzal, 340 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
1857-ben 256, 1910-ben 239 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 7%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 244 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 256 | 220 | 211 | 216 | 225 | 239 | 236 | 320 | 274 | 259 | 270 | 252 | 232 | 231 | 255 | 244 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Pogányvár (Pogana gradina) maradványai a falu határában, Pozsegaszentpétertől mintegy 4 km-re északra a Papuk-hegység területén. A várat valószínűleg a török ellen építtette a pozsegai prépost, az írásos forrásokban „Prépostvár” néven szerepel. Feltárása 1971-ben kezdődött. Ennek során feltárták a négyszögletes, 10-szer 12 méteres torony alapfalait. A vár a török kiűzése során pusztult el. Rajta kívül a település területén több középkori lelőhely is található.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 148. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papkuk[halott link] (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
