Velike (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velike (Velika)
HŽ 7121 Velika.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállás község
Polgármester Vlado Boban
Irányítószám 34330
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség2117 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velike (Horvátország)
Velike
Velike
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′ 20″, k. h. 17° 39′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 20″, k. h. 17° 39′ 45″
Velike weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velike témájú médiaállományokat.

Velike (horvátul: Velika) falu és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától közúton 14 km-re északra, a Papuk-hegység déli lejtőin és a Pozsegai völgykatlan északi szélén fekszik.

A község települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Velikén kívül még 23 falu tartozik a községhez, Antunovac, Biškupci, Bratuljevci, Doljanci, Draga, Gornji Vrhovci, Kantrovci, Klisa, Lučinci, Markovac, Milanovac, Milivojevci, Nježić, Ozdakovci, Poljanska, Potočani, Radovanci, Smoljanovci, Sztrazsemlye, Toranj, Trenkfalva, Trnovac és Velikeolaszi.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján Velike területe már a kőkorszak óta lakott. A legrégibb leletek a településtől mintegy másfél kilométerre délkeletre fekvő Barankovica régészeti övezetből, a Škrbičanak-patak nyugati partjáról származnak. A patak a Papuk-hegység déli lejtőiről ömlik a délre elterülő széles síkságra. Nyugati oldala kissé magasabban fekszik a patakparton hosszan elnyúló dombhátat alkotva, mely a múltbeli, hosszú ideig fennálló emberi települések nyomait őrzi. A leletek nagy része cseréptöredék és égetett agyagdarabok, mivel a településnyomokat eltüntette a szántóföldi művelés. A kormeghatározás alapján a leletek a neolitikumtól a bronzkoron át a korai vaskorig terjednek. Ugyancsak történelem előtti település maradványait őrzi a településtől északra, a Papuk-hegység egyik kiemelkedő déli nyúlványán fekvő Pliš lelőhely. Az itteni késő bronzkori település fekvése startégiai szempontból különösen kedvező volt, mivel innen be lehett látni a Papuk alatti Pozsegai-medence térségét. Az i. e. 12. századra datált település az urnamezős kultúra korai szakaszához tartozik. Az itt talált öntőminta egykor itt működő fémöntő műhelyekre enged következtetni.

A római kort azok az épületmaradványok képviselik, melyek 2004-ben a Radovanka-patak nyugati partján, a Pozsega-Velike vasútvonaltól keletre gyorsforgalmi út építésének megelőző feltárási munkái során kerültek elő és egy nagyobb ókori településhez tartozhattak. A felette emelkedő Radovanačka nevű magaslaton a település temetőjét is megtalálták. Ehhez a településhez vezető római út maradványait találták meg a településtől délre fekvő Svetenica lelőhelyen, ahol egy római mérföldkő is előkerült.

A középkori települést IV. Béla magyar király 1250. július 5-én kelt oklevelében „Velyke” alakban említik először. Az oklevélben a király megerősíti Ábrahám fia Ivánkát négy Pozsega megyei birtok, köztük Velike tulajdonában. Középkori plébániatemplomát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi. Nevét valószínűleg a Velikának is nevezett Veličanka-patakról kapta, amely mellett fekszik. 1435-ben „Oppidum seu poss. Welyke” néven már oppidumként szerepel a Velikei és Békefy családok közötti birtokmegosztás oklevelében. Ez alkalomból a család kúriáján és házain kívül egy kolostort és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot is megemlítik. Nagyszámú jobbágycsaládot is fölsorolnak, melyek között (Sipos, Pispek, Zegedbeli stb.) magyar nevűeket is találunk.[2] A középkori település két központból fejlődött ki, melyeket 1488-ban „Poss. Felsew Welyke, Also-Welyke” alakban említenek. Közülük valószínűleg Alsóvelike volt a régebbi település, mely a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom körül alakult ki. Ez a mai velikei temető területének és a Szent Márk kápolnának felel meg. Felsővelike ettől 3 km-re északra fejlődött ki ott, ahol a Veličanka és a Dubočanka-patakok összefolynak. Később kolostor is épült itt, melyet valószínűleg ágoston rendi szerzetesek építettek. Ettől északra mintegy 1 km-re egy 452 méteres magaslatra építették Velike várát.

Velike egykori várát 1250 előtt építtette a Zsadány nembeli Ábrahám fia Ivánka, majd utódaié a Velikei- illetve a velük rokon velikei Békeffy családé. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszatérő török csapatok foglalták el. A terület először a boszniai, utána a budai, majd 1600-tól a kanizsai vilajethez tartozott. A török uralom idején katolikus horvát lakossága volt, sőt ferences kolostor és egyházi iskola is működött a településen.[3] A kolostort az 1660-as egyházlátogatás is megemlíti. 1687 októberében Hans von Dünewald altábornagy visszafoglalta a várat, de 1690 decemberében a törökök visszahódították. 1691-ben Makai János ezredes csapatai vették vissza a várat. Ezt követően a vár az osztrák kincstár kezelésébe tartozott, majd osztrák grófok birtokolták. Az egyik 18. századi birtokos a Jókai Mór regényéből (A két Trenk) ismert Trenk Ferenc volt, akiről a közeli Trenkfalva is nevét kapta. A török harcok következtében romossá vált vár állapota folyamatosan romlott.[4]

1698-ban „Velika” néven 51 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [5] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Velika” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Velika” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Velika” néven 114 házzal és 1007 katolikus vallású lakossal Szvetich Jakab birtokaként az oppidumok között találjuk.[7]

1857-ben 874, 1910-ben 890 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 3%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 2117 lakosa volt, a hozzá tartozó településekkel együtt 5888 lakosából 5518 horvát volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
874 908 864 821 893 890 1.024 1.084 1.073 1.182 1.371 1.524 1.889 2.084 2.249 2.117

Nevezetességei[szerkesztés]

Velike várának romjai a településtől északra, a Lapjak-hegy déli peremén 452 méteres magasságban találhatók. A helyiek Turski gradként, azaz Törökvárként ismerik. Kisméretű vár volt, hosszúsága mintegy 40, szélessége 20 méter. Alaprajza négyszög északi irányban egy háromszög alakú hozzáépítéssel, mely tulajdonképpen egy többemeletes, háromszögletű lakótorony. A vár déli részét egy legalább két emeletes palotaszárny zárta, melynek az első szintjén kápolna volt kialakítva. A magas falakkal körülvett várudvar egykori bejárata a keleti várfal közepén nyílott, ahol egy kettős kapu állt.

Szent Ágoston tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű. Valószínűleg a 13. század második felében épült. Eredeti formájában egyhajós gótikus templom volt, melynek hajóját támpillérek erősítették. Ehhez csatlakozott egykor a ferences kolostor. A 40 méteres harangtornyon puskalőréseket alakítottak ki, legfelső emeletén biforámákkal. Belül még megmaradt néhány gótikus részlet (diadalív, oszlopfők, ülőfülkék). A templomot 1740 és 1742 között barokk stílusban építették át. Egykor hét oltára volt, melyeket 1900-ban kicseréltek tiroli Szent Ágoston, Jézus szíve és Mária szíve oltárokra. 1953-ban bihácsi kőből még két oltárt építettek Szent Antal és Szent Valentin tiszteletére. A templomban két 17. századi pozsegai püspök és a templom egykori kegyura Svetich Jakab van eltemetve. A 18. századi berendezéből említésre méltók egy körmeneti kereszt, a főoltár Mária-szobra és a barokk padok.

Kultúra[szerkesztés]

Velikán a folklór hagyományok megőrzése és ápolása céljából évente két folklórfesztivált rendeznek. Januárban a „Vinkovo“, májusban pedig a nemzetközi karakterű „Čuvajmo običaje zavičaja“ (Őrizzük szülőföldünk szokásait) folklórszemlét tartják meg. Utóbbi keretében kerül megrendezére az utóbbi években a Horvátország leghosszabb asztala nevű etno-gasztronómiai szemle.

A község kulturális életének fő képviselője és szervezője KUD „Ivan Goran Kovačić“ kulturális és művészeti egyesület.

Oktatás[szerkesztés]

OŠ Ivan Goran Kovačić elemi iskola, melynek mintegy 400 tanulója van.

Sport[szerkesztés]

  • NK Papuk Velika labdarúgóklub. A klubot 1929-ben alapították NŠK Velika néven, majd a második világháború után nevét NK Papukra változtatták. 1999-től NK Kamen-Ingrad néven szerepelt. 2008-ban visszakapta az NK Papuk nevet. A megyei 1. ligában szerepel.
  • Veličke Mažoretkinje mazsorettcsoport
  • TK Nevoljaš teniszklub
  • KK Papuk tekeklub
  • Taekwon-do klub
  • MNK Papuk kispályás labdarúgóklub

Velikáról a turisták és hegymászók kedvelt célpontja a Papuk 954 méteres csúcsa. További sportolási lehetőségek a lovaglás, a hegyikerékpározás, a siklóernyőzés, a sporthorgászat, télen pedig a sielés és a szánkózás is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]