Kruševo (Bresztovác)
| Kruševo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2011)[1][2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 364 m |
| Terület | 3,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 23″, k. h. 17° 32′ 13″45.473000°N 17.537000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 23″, k. h. 17° 32′ 13″45.473000°N 17.537000°E | |
 | |
Kruševo falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 19, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főúttól keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett, 1250-ben „Hrwsowcz” néven a Rad család birtokaként említik először. Ezután 1435-ben és 1488-ban is szerepel az írásos forrásokban.[3] A középkori település a 16. században a török hódítás során pusztulhatott el. A mai falu török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. Lakosságát 1724-ben említik először. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Krussevo” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krussevo” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krussevo” néven összesen 9 házzal, 89 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 102, 1910-ben 229 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 16-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 102 | 118 | 144 | 171 | 191 | 229 | 215 | 246 | 65 | 63 | 44 | 29 | 17 | 17 | 1 | 0 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 356. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 30.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
