Rajsavac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rajsavac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségJakšić
Jogállás falu
Irányítószám 34308
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség313 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rajsavac (Horvátország)
Rajsavac
Rajsavac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 50″, k. h. 17° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 50″, k. h. 17° 47′ 45″

Rajsavac (1880 és 1991 között Rajsavci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 8, közúton 11 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Nekcsére vezető út mentén, Radnovac és Cerovac között fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már ősidők óta lakott volt. Határában „Zelena Laguna” horgászegyesület halastavánál sok, a lasinja-kultúrához tartozó edénytöredék (fazekak, tálak, cserépkanalak, idolok, hálónehezékek, sok kőeszköz töredék) került elő az i. e. 1950. és 1750. közötti időből. A leletek egy része a pozsegai múzeumba, más részük az iskola gyűjteményébe került.

A mai település is régi lehet, de a középkorból nem maradt adat róla. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban valószínűleg muzulmán horvátok lakták. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a muzulmán lakosság pedig Boszniába távozott. 1697 körül Boszniából katolikus horvátok települtek ide. 1702-ben 11, 1730-ban 13 ház állt a településen. Kezdetben kamarai birtok volt, de lakossága a század közepére kihalt. A németek betelepítése már 1764-ben megkezdődött. Először a Kreper család települt le itt, őket 1773-ban még további öt család követte. A 19. század elején további németek érkeztek,[2] akik többségbe kerültek a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Raisavacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Raiszavacz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Raiszavacz” 7 házzal, 47 katolikus vallású lakossal szerepel.[4]

1857-ben 70, 1910-ben 205 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a német, 36%-a horvát, 9%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború vége előtt a partizánok elől 15 német család menekült Németországba. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 313 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falunak közösségi háza és boltja is van.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
70 104 115 107 163 205 251 294 368 363 341 298 292 355 378 313

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu közepén egy Szent Györgynek szentelt harangtorony áll az aljában kis kápolnával. Szűz Mária és Szent Antal szobrai találhatók benne.
  • A temetőben álló Szent György kápolnát 1991-ben építették.
  • „Zelena laguna” horgásztó.

Oktatás[szerkesztés]

1942-ben a német lakosság új, német nyelvű iskolát alapított a településen, de hadi események miatt a németek még a háború vége előtt menekülni kényszerültek. A háború után 1947-ben új horvát népiskola kezdte meg működését, addig a horvát gyermekek a szomszédos Cerovacra jártak iskolába. Ma a településen a jakšići elemi iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • „Kameleon” paintballközpont.
  • Labdarúgóklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]