Bešinci
| Bešinci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pozsegaszentpéter |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34334 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 50 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 320 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 38″, k. h. 17° 45′ 18″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 38″, k. h. 17° 45′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bešinci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Pozsegától légvonalban 14, közúton 21 km-re északra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin fekszik.
Története[szerkesztés]
A középkorban a Poszada nevű település volt a helyén, melyet 1250-ben „Pazada” alakban említenek először. 1413 és 1416 között „Passzada” néven említik a korabeli források. A Partasovczi, majd a Garai család birtoka volt.[2] A vidék többi településével együtt 1537 januárjában foglalta el a török. A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt.[3] 1698-ban Besinczi” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban 12 ház állt a településen. A 18. században Bešinci mellett egy Đurak, vagy Đurakovac nevű falu is állt itt, mely később összeolvadt Bešincivel.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Besinczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Besinczi” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Beshinczi” néven 22 házzal, 151 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
1857-ben 110, 1910-ben 168 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 88 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 110 | 127 | 117 | 124 | 136 | 168 | 165 | 182 | 167 | 188 | 185 | 136 | 115 | 89 | 111 | 88 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu közepén álló római katolikus kápolnája a 18. században épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 55. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
