Lučinci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lučinci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállás falu
Irányítószám 34320
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség53 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület27,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lučinci (Horvátország)
Lučinci
Lučinci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 25′ 00″, k. h. 17° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 00″, k. h. 17° 33′ 30″

Lučinci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától légvonalban 13, közúton 15 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtői alatt fekszik. Nyugatról Milivojevci, keletről Velikeolaszi, délről Bratuljevci határolja.

Története[szerkesztés]

A határában talált történelem előtti leletek tanúsága szerint itt már ősidők óta élnek emberek. Lučinci első írásos említése 1488-ban a velikei uradalom egyik birtokaként történt. A középkorban lakói valószínűleg még katolikus horvátok voltak. A térséget 1532-ben szállta meg a török. A török uralom idején Boszniából érkezett pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Lucsinczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] A 18. század közepére a település újra kihalt, majd a 19. században uradalmi major lett, ahol főként Magyarország déli területeiről betelepített magyar és német anyanyelvű mezőgazdasági munkások laktak.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Luchinczi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Luchinczi” néven lakosság nélküli preadiumként találjuk.[4] 1857-ben 10, 1910-ben 167 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 44%-a magyar, 21%-a német, 20%-a horvát, 8%-a szerb, 7%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar és német lakosságot a második világháború idején a partizánok elüldözték, helyükre a háború után főként szerbek települtek. 1991-ben lakosságának 56%-a szerb, 40%-a horvát nemzetiségű volt. 2001-ben 53 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
10 17 34 76 118 167 139 294 176 205 207 177 170 135 68 53

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]