Srednje Selo (Pleterniceszentmiklós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Srednje Selo
Srednje Selo, Croatia - panoramio (1).jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállás falu
Irányítószám 34310
Körzethívószám (+385) 33
Népesség
Teljes népesség285 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság133 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Srednje Selo (Horvátország)
Srednje Selo
Srednje Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 45′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 45′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Srednje Selo témájú médiaállományokat.

Srednje Selo falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsegától 6 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Pleterniceszentmiklósra vezető út mentén, Kuzmica és Viškovci között, az Orljava jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A középfalu névvel fordítható település onnan kapta a nevét, hogy a régi Orljavac és Viškovci között feküdt. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során a muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre Boszniából érkezett katolikus horvátok települtek. 1698-ban „Szrednye Szelo” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Ez egyben első írásos említése is. 1730-ban 10, 1758-ban 16 ház állt a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szrednie Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szrednyiszello” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szrednyiszello” néven 14 házzal, 112 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 69, 1910-ben 118 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 285 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
69 62 75 99 137 118 114 120 112 118 171 169 200 261 312 285

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]